ArtPop, a szélessávú irodalom

Szeretem a különböző irodalmi sorozatokat. Főleg akkor, ha a kötetek mindegyike más-más műfajt képvisel, ezáltal téve változatossá az olvasást. Ilyen sorozat a Libri Kiadó és a József Attila Kör gondozásában megjelenő ArtPop Könyvek.

A sorozatba olyan, némileg megosztó kötetek kerülnek, melyek lavíroznak a szórakoztató és szépirodalom határán. Első olvasatra talán úgy tűnhet, kismillió hasonló történetet olvastunk már. De ahogy haladunk előre a történetben, majd annak végére érünk, másként fogunk gondolkodni. Még napokig képesek vagyunk rágódni a történteken. Hiszen ezek a könyvek nem egyszerű populáris regények. Izgalmasok, olvasmányosak, sok esetben pedig olyan kérdéseket vetnek fel bennünk, amik az élethez kapcsolódhatnak. Egyszerűen beszélni kell róluk. A regények kiválasztásában a két sorozatszerkesztő, Nádor Zsófia és Bárány Tibor remek munkát végeznek.

Az első kötetek 2015-ben jelentek meg. Az egyik a svéd Stefan Spjut Stallo című, fantasyra hajazó, de sokkal inkább thriller elemeket felvonultató regénye. Az eleje, sőt talán egy kicsit a közepe is még lassabbnak mondható. De a végére sok minden kiderül és pislogás lesz úrrá rajtunk. Ez igen. Svéd misztikum, sötét, különleges hangulat. Spjut trolljai elemi erővel sűrítik magukba a meg- és felfoghatatlant: azt, amitől rettegünk, de megismerni vágyunk, sőt, üldözünk.

Másodikként a Babaház úrnője következett. Jessie Burton első regénye hamar az érdeklődés központjába került. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget. Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a kusza és veszedelmes viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatúra-készítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni. Az erős hangulatot, erős karaktereket felvonultató könyvet megint csak nehéz lenne egy műfajba sorolni. Szinte minden megtalálható benne. Történelem, romantika, elnyomott nők, titkok. 17. századi Amszterdam, ma is aktuális problémákkal.

A sorban következő kötet írója, Clive Barker nem ismeretlen a horror, fantasy műfaj rajongói előtt. 1985 óta szórakoztatja az olvasóit regényeivel, amik cseppet sem mondhatóak habkönnyű olvasmánynak.  A jó, a rossz ábrázolása, vérben bővelkedő rémisztő leírásai megborzongatják az embert. Nem volt ez másként A vér evangéliumában sem. Bartók Imre remek fordításában az első oldalaktól kezdve képesek vagyunk elmerülni egy különleges, félelmetes világban. Az egész, úgy ahogy van, bizarr, mégis van benne egyfajta szelíd szépség, finomság. De ez a legutóbbi talán a kidolgozottság kapcsán mérhető. Aki szereti a horrorisztikus műveket, annak ez egy kötelező darab.

Idén négyre bővült a sorozatban megjelent könyvek száma Fernanda Torres, Vég című kötetével. Miről szól? Az életről. Baráti kapcsolatok, megalkuvás, házasság, elmúló fiatalság, az ember körül ólálkodó halálról. A szappanoperák világából ismert írónő első regénye mindent felvonultat.  Öt riói barát életébe nyerhetünk bepillantást. Az olvasás után pedig ott marad a kérdés, a mi életünk vajon milyen nyomot hagy maga után? Ez az a könyv, amit mindenképpen érdemes kézbe venni, elolvasni.

Hamarosan megjelenik az ötödik kötet: Toby Litt: Halvaboncolás

London egyik felkapott éttermében egy biciklisfutárnak öltözött merénylő fejenként három lövést ereszt bele Conradba és exbarátnőjébe, a felfutóban lévő modell-színésznő Lilybe. Miután magához tér a kómából, Conrad arra teszi fel az életét, hogy rájöjjön: ki és miért akarta Lily halálát. Mindeközben pedig rákényszerül, hogy alapjaiban újraértékelje a kapcsolatát a nővel – és a világgal.
A Halvaboncolás egyszerre fordulatos krimi és bosszúdrámába oltott gyilkos szatíra; hátborzongató, mégis mulattató látlelete mindannak, ahogyan itt és most erőszakról, nemiségről, hírnévről, szépségről és sikerről gondolkodunk. Shakespeare drámáiról már nem is beszélve.