Három könyv a női elnyomásról

Ha van olyan téma, amely az idők során nem veszített népszerűségéből, az a nők kiszolgáltatott helyzetéről szóló könyvek. Történetek különböző sorsokról, menekülésről, idegen országokról. Mind a választék, mind a téma eléggé széleskörű.

Hogy mi lehet a sikerük titka, az egy összetett kérdés. Volt, aki az idegen kultúra megismerését, más az igaz történet jellegét emelte ki. De valaki úgy tekintett rá, mint egy leckére, milyen hibát ne kövessen el. Milyen férfival nem szabad kezdenie.

A következő bejegyzésben a téma iránt érdeklődőknek ajánlok könyveket.

A legaktuálisabb

Anna Erelle: A dzsihád jegyese (Libri Könyvkiadó, 2015)

Az Iszlám Államot 2014 nyarán kiáltotta ki egy dzsihádista csoport azzal a céllal, hogy a világ összes muszlimja fölött közvetlen politikai és vallási befolyást szerezzen. Az Anna Erelle álnéven publikáló fiatal francia újságíró könyvében annak próbál utánajárni, hogyan zajlik a toborzás a virtuális térben, vagyis a közösségi portálokon. A dzsihád jegyese több hónapos oknyomozó munkájának feszült és lebilincselő krónikája, amely idő alatt a szerző az Iszlám Állam belső köreihez tartozó egyik terroristavezér jegyeseként egyre közelebbről vehette szemügyre a szervezetet működése közben. A nemzetközi bestseller, amelynek megjelenése óta Anna Erelle állandó rendőri felügyeletet kap, nem csupán izgalmas, valós történet, de annak megértésben is segíti az olvasót, hogy miért olyan vonzók a szélsőséges nézetek sokak számára, és miként csábítja magához, manipulálja és formálja át az Iszlám Állam a sebezhető fiatal nőket.

Szerintem: döbbenetes, milyen könnyű a befolyásolás, milyen könnyen férkőznek be fiatalok millióinak életébe. Ilyen esetekben azt mondom, káros az ennyire erőteljes online jelenlét. Ugyanakkor a másik fele is ijesztő, a katonák mennyire jól informáltak, mennyire jól tudnak kommunikálni, elhitetni dolgokat másokkal. Tényleg sose tudhatjuk ki pontosan a másik fél.


Kiszolgáltatottság

Annick Cojean: Kadhafi háremében (21.Század Kiadó, 2014)

Kadhafi utolsó titka. És a legbotrányosabb. 2011 novemberében Annick Cojean megdöbbentő cikket írt a Le Monde-ba. Egy fiatal nő sorsát mutatta be, akit mindössze 15 esztendős korában az iskolából rabolt el Líbia korlátlan hatalmú vezére. Megsimogatta a haját, ezzel jelezte az őrségnek, hogy szexuális rabszolgájává választotta. Megerőszakolta, megverte, alkoholt itatott és kokaint szívatott vele a diktátor, aki az Amazonok gárdájába is beszervezte. Nem sokkal a forradalom előtt tudott csak megszökni perverz fogva tartójának karmai közül. Egy tönkrement élet. Egy? Több száz, vagy annál is több. De ez a téma Líbiában máig tabu.

Szerintem: fájdalmas, sokkoló és erőszakos. Szomorú, hogy az áldozatok igazi szégyenfoltok. Pedig nem ők választották azt, hogy ágyasok legyenek. Bosszantó a primitívség, a felsőbbrendűség. Erős könyv nagyon. Mélyen képes megérinteni az olvasót.

Megtört hallgatás

Farída Khalaf: Az Iszlám Állam rabszolgája voltam (Libri Könyvkiadó, 2016)

2014 nyaráig Farída egy átlagos életet élő, 18 éves jazídí lány volt. Amikor azonban az Iszlám Állam rajtaütött iraki faluján, az addig ismert világ darabjaira hullott: a dzsihádisták minden férfit köztük Farída apját és fivéreit megöltek, a nőket pedig magukkal hurcolták.
Farída kegyetlen őszinteséggel mesél rabsága körülményeiről: a mindennapos verésektől és erőszaktól kezdve a lelki terroron át a piacokig, ahol a nőket úgy bocsájtják áruba, mintha csak marhák lennének. A bátor lány lelkileg és fizikailag is kemény harcot folytatott fogva tartóival, míg végül többedmagával a sivatagon keresztül sikerült megszöknie. Története itt azonban nem ért még véget: a menekülttáborban rá kellett döbbennie, hogy sajátjai kiközösítették, megvetésük tárgyává vált. Farída azonban nem adta fel. Tovább harcolva az Iszlám Állam, a megbélyegzés és a kirekesztés ellen, az egész világgal megosztja a történetét.

Szerintem: megint csak azt tudom mondani, félelmetes képet nyújt a könyv az emberi fanatizmusról. Egyszerűen csak néz az ember, ilyen kegyetlenség még létezik? Ez visszamaradottság? Egyáltalán hova jutunk? Dühítő dolgok ezek. Szerencsések vagyunk, hogy jó, jobb helyre születtünk.

Mindhárom könyv részletes, olvasmányosan ismerteti a különböző élettörténeteket.

“Három könyv a női elnyomásról” bejegyzéshez 1 hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.