És volt nála egy balta is… Van -e élet a börtön után?

Elítélt. Egy szó, ami örökre rajta marad bélyegként azon az emberen, aki bármennyi időt is töltött a rácsok mögött. Biztosra vesszük, nem tud, nem fog megváltozni. Aki bűnöző, az az is marad. Ezt gondolja a többség. Ez valóban így lenne? Nincs semmi esély a visszailleszkedésre?

2804723 5Többek között ezek a kérdések fordultak meg a fejemben Oláh Attila könyve kapcsán. Az És volt nála egy balta is az ő története.

Attilát az anyja négyévesen lepasszolta a nagymamának, aki nem igazán foglalkozott a gyerekkel. Bántalmazta, lelkileg is keményen bánt vele. Már hatévesen lopni kényszerítette. Megvoltak az alapok ahhoz, hogy a gyerekből felnőtté váló férfi a bűn útjára lépjen. Így is történt. Elkerülhetetlen volt a börtön. Négy évet ült a balassagyarmati börtönben.

Nem szimpla könyv ez. Egy börtönregény, egy élettörténet. Az igaz történetekből született könyveknek tanulsággal kell szolgálniuk. Olyannak kell lenniük, olyat kell tartalmazniuk, amikből az olvasó tanulhat, megelőzhet, vagy változtathat. Felmerül a kérdés, ugyan mit tanulhatunk egy börtönviselt embertől?

A válasz egyszerű. Nem kell mindig beállni a sorba, nem kell azt az életet élnünk amit „elvárnak”, elképzelnek nekünk. Kellő akaraterővel, bátorsággal és cselekvőképességgel tudunk alakítani életünkön. Továbbá példát mutat abban, nem szabad előreítélkezni.

dorkaA könyv megjelenése óta eltelt pár pár hónapról Büky Dorottyát, A Feldmár Intézet által létrehozott Mesekör program vezetőjét kérdeztem. Milyen volt a könyv fogadtatása, miben változott meg Attila élete?  

Jó volt a fogadtatás, szerencsére, a vártnál nyitottabban fogadta a közönség. Nehéz téma, rengeteg előítélettel kell megküzdeni az olvasónak, sok érzelmet megmozgat a könyv. Beszéltem olyanokkal, akik felnőtt, meglett férfi létükre sírtak, mások megdöbbentek; élnek így gyerekek, léteznek ilyen sorsok ma Magyarországon? Valljuk be, a könyvet olvasva rá kell jönnünk, hogy a 3. világ nem egy másik kontinensen van, hanem itt, a közvetlen közelünkben. Hogy mit kezdünk ezzel a felismeréssel, az nagy kérdés. Vannak, akik szerint erővel kell valamiféle rendet teremteni, mások a szolidaritásban hisznek. Egy biztos, legalább is számomra az, az integráció, reintegráció kölcsönös közeledés lehet csak, egymás valódi megismerése, tisztelete, máskülönben hatástalan minden szép törekvés.

Attila élete már korábban fordulatot vett, tulajdonképpen erről a metamorfózisról tanúskodik a könyv. Az érzelmek és a racionális tisztánlátás szinergiája átsegíti őt a nehézségeken. Klasszul él, keményen dolgozik, Rékával várják a babájukat, tapasztalati munkatársként visszajár a börtönbe, foglalkozik a B-tervbe szabadulókkal (a Tévelygőkért Alapítvány és a Feldmár Intézet programja, amelynek keretében félutas házat működtetünk börtönből szabadultaknak).

A hozzá hasonló frissen szabadultakra milyen hatással volt Attila sikere? 

Attila példakép lett. Azt mutatja sokak számára, hogy a sors nem a végzet, hogy van szabad akarat, hogy van remény. Ő már a saját otthonában él, kiköltözött a B-terv lakásból, ahová éppen most költözik be az új lakó.

Tovább hol tart jelenleg a Mesekör program? 

Változatlan formában működik, hetente Balassagyarmaton. Most karácsonykor is volt előadás a fogvatartottak gyerekeinek, az Időutazók című mesejátékot vitték színre a fiúk. 24 emberrel dolgozom jelenleg, van jó kis zenekarunk a SingSingers. Legközelebb március 18-án fog fellépni a csapat civil közönség előtt, Balassagyarmaton. Gyere el, nézd meg! Szeretettel várunk!

A Börtön-Mesekör csoportot 2014-től az Intézet szakmai iránymutatásával, a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával a Tévelygőkért Alapítvány működteti a rácsok között. A program közösséget teremt a fogvatartottak számára, amelynek keretén belül gyermekeik számára mesejátékokat állítanak össze saját életük tapasztalatai és élményei alapján. Minden évben többször, de főleg karácsony előtt előadásra kerülnek ezek a mesék rendkívüli családi beszélőkön, ahol a gyerekek ajándékul DVD-n megkapják a mesejátékokat. A Börtön-Mesekör közel hozza a fogvatartott apákat gyermekeikhez, akik sikeresnek, elfogadottnak, sőt tiszteletreméltónak láthatják apjukat. A program a tapasztalatok szerint komoly változásokat hoz a családi kapcsolatokban, az apa-gyermek viszonyokban.

A B-Terv program is szorosan épül a Börtön-Mesekör programra. Az alapítvány a börtönviseltek számára indította ezt a reintegrációs programot, amely a büntetés-végrehajtási rendszerből frissen szabadult, hátrányos helyzetű, börtönártalmakkal terhelt, családjukhoz visszatérni nem tudók számára olyan lakóközösséget hozott létre, amelyben a szeretetteli, előítéletektől mentes, asszertív kommunikáció gyakorolható. A B-Terv alapelvei szerint az emberi élet lehetőségének megteremtését szolgálja, a szabadultak társadalomba való visszailleszkedését segíti. A programban az életminőség javításával szociális értékszempontok valósulnak meg. A bűnismétlés, illetve visszaesés lehetőségének minimalizálása gazdasági hatékonysággal bír.

Tévelygőkért Alapítvány facebook oldala

Oláh Attila: És volt nála egy balta is | HVG Könyvek, 2015