Joanne Ramos: A Farm

Egy újabb könyv, amit nem akartam elolvasni. Egy téma újabb képviselőjének, pontosabban utánzatának gondoltam. Pár oldal azonban elegendő volt ahhoz, elengedjek minden előzetes gondolatot, elvárást. Beszippantott a történet. Joanne Ramos: A Farm 

A hazai könyvpiacon, de minden bizonnyal külföldön is megfigyelhető az a tendencia, hogy minden kiadó próbál egy sikerkönyvet, egy adott témát meglovagolni. Talán még emlékezetes mindenki számára a vámpíros történetek vagy a felnőtt színezők berobbanása. Vagy ide sorolhatnám a szürkeárnyalat típusú könyveket is.  Nincs ez másként az elmúlt egy-két évben A szolgálólány meséje című könyv kapcsán.  

Az alaptörténet nagyon sokszor a jövőben játszódik, disztópikus, enyhén elrugaszkodott és a női nem hátrányos helyzetét, tárgyiasított voltát igyekszik bemutatni. Érthető, hogy nagyon sok kiadó megpróbálja ezt a korábbi sikert meglovagolni. Viszont nem minden esetben nyerhet vele új olvasókat. Én elolvastam a Szolgálólány meséjét, kifejezetten tetszett. Érdekes volt és a későbbiekben a szerzőtől több másik művet is kezembe vettem. Aztán próbálkoztam hasonló témával, de bizonyos szinten nem volt olyan erős az elköteleződés a történet iránt. Amikor megláttam, hogy megint jön egy hasonló könyv, már úgy voltam vele, inkább legyintek, úgyis tudom milyen lesz a vége, újabb másolat. 

Joanne Ramos: A Farm

A New York állambeli Hudson-völgyben egy minden létező kényelemmel felszerelt luxuswellnessközpont bújik meg: bioétrend, személyi edzők, napi masszázs – mindez ingyen. Mi több, komoly pénzt kap, aki itt tölti az idejét – többet, mint amiről valaha is álmodott. 
Hogy mi benne a csapda? A vendég kilenc hónapon át nem hagyhatja el a létesítményt, minden lépését felügyelik, el van zárva a külvilágtól és korábbi életétől erre az időre, amíg ő mindent annak rendel alá, hogy megszülje a tökéletes kisbabát. Valaki másnak.  

Nem tudom megfogalmazni miért szippantott be. Elsőre csak azt gondoltam, beleolvasok. Aztán mégse tudtam letenni. Elmerültem benne. Ahogy haladtam előre, egyre csak növekedett bennem kíváncsiság.  A felénél már kijelenthettem, újabb kedvencet találtam.  

Jogosan merülhet fel a kérdés, miért lett jobb, vagy különb, mint a többi? 

Számomra a hétköznapisága, az egyszerűsége adta meg azt, hogy jó könyvként tekintsek rá. Lehet elsőre egysíkúnak tűnik, mégis számos problémakört bemutat. Társadalmi különbségek, etikai, morális kérdések, technológia, pénz és hatalom. Vajon a bevándorlóknak tényleg csak a kiszolgáltatottság jut? Mi a helyzet az eleve jómódból származó nővel, aki érdekes döntést hoz annak érdekében, hogy apjával “szembe szálljon”? Aki ezen pénzt keres, csakis gonosz, haszon vezérelt illető lehet? Mennyire erős egy anya-gyerek közötti kötelék? Ha valaki önszántából, mások megsegítésére vállal gyereket, az rossz dolog?  

Három főszereplő egy-egy nézőpontot képvisel, megadva azt a lehetőséget, kellően átlássuk az eseményeket, hogy aztán levonhassuk a számunkra szükséges konzekvenciákat. A váltakozó szerepek miatt egy percig sem éreztem unalmasnak. Mindig találtam benne valami pluszt. Sőt, még talán a kevésbé jelentős karakterek is magukban hordoznak egy másik történetet, ami megfejtésre vár.  

A Farm tulajdonképpen nem a jövőben, hanem a jelenben játszódik. Itt állunk mindannak a küszöbén, amiről olvashatunk benne. Sőt, talán már meg is valósult minden. Egy könyv tele kérdésekkel, amire a választ nem tudhatjuk. A könyvet befejezve, pár nap után azt is kimerem jelenteni, jobban tetszett, mint a Szolgálólány. 

A kötetet ide kattintva tudjátok megrendelni.

Park Könyvkiadó, 2020

Egy gondolat a “Joanne Ramos: A Farm

A hozzászólások lezárva.