Két könyv, amely segíthet eligazodni a párkapcsolatok világában

Pszichológia, életmód. Könyvek, amelyek azért is születnek, hogy utat mutassanak, segítő kezet nyújtsanak. Legyen szó párkapcsolatról, családról, gyerekről vagy éppen a munkahelyi légkörről.

Ha megnézem a kínálatot, viszonylag eléggé szűkös a fenti témájú könyvek kapcsán. Legalábbis az én szemszögömből nézve. Nagyon sok kiadó profiljában van pszichológia témájú könyv, ugyanakkor én szeretek a már bevált könyvkiadóknál maradni. Ilyen biztos pont számomra a HVG Könyvek is. Könyveik minőségi tartalmat nyújtanak, érthetően, hétköznapi módón. Témaválasztásuk igazodik napjaink aktualitásaihoz. Több kedvenc szerzőm van. Például: Feldmár András, L. Stipkovits Erika.

Utóbbi szerzőjükkel már kétszer beszélgettem is könyvei kapcsán. Legutóbb a testvéri kapcsolatokról, korábban pedig a szülő-gyerek viszonyokról ejtettünk pár szót. Mindkettő téma állandó részese életünknek. Jó volt egy kicsit elmerülni benne, meg tudni olyan dolgokat, amik már évek óta forogtak kérdésként a fejemben. Erika megnyerős stílusa miatt úgy határoztam, a másik két, korábban megjelent könyvét is olvasni fogom.

Közelebb egymáshoz

Miért nem hív fel? Miért húzom fel magam apróságokon? Miért történik velem mindig ugyanaz?
Párkapcsolati problémáink legtöbbször tudattalanul viruló tévhiteinkben gyökereznek, hamis elképzeléseink pedig sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. De még ebből a csapdahelyzetből is van kiút. A szerző terápiás esetei alapján bemutatja, hogyan befolyásolják tévhiteink érzéseinket és viselkedésünket. Hasznos gyakorlataiból és érdekes tesztjeiből pedig megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük meg és fejleszthetjük magunkat párunkkal együtt, hogy valóban közelebb kerüljünk egymáshoz.

“A viselkedés nem azonos az emberrel” alapelv érvényesítése az elfogadás elengedhetetlen része. Ha társunk valamiben nem ért egyet velünk, vagy éppen nem tetszik neki a viselkedésünk, az soha nem azt jelenti, hogy bennünket utasítana el. És fordítva, ha egy szituációban helytelennek tartjuk társunk viselkedését, attól őt magát még elfogadjuk, és nagyon szerethetjük. Az elfogadás biztosítja, hogy a negatív helyzetet utasítsuk el, és ne társunkat.”

Harmóniában egymással

Miért csalt meg a párom? Szeretkezzünk vagy beszéljük meg? Létezik még egyáltalán normális kapcsolat? Gyermekkorunk és környezetünk hatása erősebb, mint gondolnánk: párkapcsolati problémáink hátterében leggyakrabban az ezekből fakadó tudattalan tévhitek állnak. E hiedelmeink nemcsak a kapcsolat kialakítását nehezítik; a rózsaszín köd időszaka után jelentkező problémák megoldását, a krízisek átvészelését, az újrakezdést is gátolhatják. A szerző terápiás esetek alapján mutatja be, hogyan ismerhetjük fel a boldogságunkat akadályozó hamis elképzeléseinket, érdekes gyakorlatai és tesztjei pedig segítenek a párkapcsolati harmónia kialakításában.

Hétköznapi pszichológia

Nem csak a párkapcsolat kapcsán fejlődhetünk, tanulhatunk, hanem önismeretünket is növelhetjük. A könyvek könnyedén, emberbaráti és hétköznapi módon segítenek a kapcsolatok olykor elképesztő, nehézkes világában. Megmutatja számunkra, hogyan tudunk ketten egyek lenni, miként alakítsuk életünket. A terápiás esetek többsége nem ismeretlen. Átéltük/éljük vagy éppen a szűk környezetünkben részese éppen valaki. Sok pszichológiai könyv nem az átlagembernek íródott. Nem ismerjük a fogalmakat, nagyon szakmai szemmel közelítik meg az adott témát. Ebben az esetben pont ez az erőssége a köteteknek. Könnyed, mindenféle pszichológiában jártasság ellenére is megértjük a sorokat. Ebből kifolyólag bárki számára élvezetet nyújthat az olvasás. Legyen akár egyedülálló, párkapcsolatban élő vagy szakítás árnyékában lévő személy.

„Elsősorban rajtunk múlik, mit érzünk és hogyan viselkedünk párkapcsolatunkban: dühöngünk vagy megértünk, veszekszünk vagy szeretünk. Befolyásolja ugyan, de nem a másik határozza meg érzéseinket, így nem (csak) társunknak kell megváltoznia ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat. Nem az a lényeg, ki a hibás, hanem, hogy mi a megoldás. Amikor lesújt egy hurrikán, akkor sem az a kérdés, hogy mi okozza, hanem az, hogyan menthetjük a menthetőt, majd építhetünk együtt mindent újjá. Az esőt sem hibáztathatjuk azért, hogy nem vittünk magunkkal esernyőt.”