Khaled Hosseini: Papírsárkányok

Felemel és mélybe taszít. Megsimogat, majd pofon vág. Ha te is úgy gondolod, hogy egy jó könyvnek az előbbi jelzőket kell tartalmaznia, akkor hasonlóan gondolkodunk. Eddig pár regény érte el ezt nálam, azokat viszont örök kedvencként tartom számon. Egy régebbi történet került ezúttal a kezembe. Khaled Hosseini: Papírsárkányok.  

Várólistás könyvek. Talán nem vagyok egyedül azzal a helyzettel, hogy körülbelül naponta, hetente bővül az olvasandó könyvek listája. Van, amit személyes ajánlás alapján jegyzek fel, és van, amit csak azért, mert jó nevű a szerző, kiadó stb. Megvallom, nagyon sok ajánlatot kapok, és rendszerint csak felírom őket. Mennyire jó lenne, ha minden könyvet el tudnánk olvasni, ami érdekel minket, nem igaz? A Papírsárkányok esetén csak annyit tudtam, hogy sokan szeretik. A napokban egy barátom ajánlotta ismét, olvassam el. Ebben az esetben viszont nem vártam. Beszereztem a könyvet és elmerültem a történetben. 

Felejthetetlen és megható történet egy nem mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat lelkiismerete terhétől. 

Nem tudom megmagyarázni az érzéseket, amik kavarognak bennem. Először csak kíváncsiság vezérelt az olvasás során. Aztán ahogy haladtam előre, egyre inkább izgultam. Vajon miként alakul a főhősök sorsa? A nehézségeket miként élik meg, hogyan élik túl? Aztán telnek az évek, fogytak a sorok, úgy váltam velük eggyé.  

Az érzelmi skála minden érzését átéletem. A korábban már említett izgalom mellett gombócot éreztem a torkomban, féltem. Majd, amikor éjjel kettőkor befejeztem, letettem, némán ültem. Kerestem a szavakat. Elfogytak. Nehéz ezért írni is róla. 

Fájdalom ezt kimondani – mondta vállat vonva. – De jobb, ha az igazság fáj, mint ha a hazugság vigasztal. 

Mindezen érzések miatt merem kijelenteni, hogy a Papírsárkányok zseniális könyv. Hatást vált ki, nem enged el. Miután becsuktam, még akkor sem. Történet egy apa-fia kapcsolatról, barátságról, álmokról. Arról, hogy az őszinteség mekkora kincs. A gyűlöletet rettentő nehéz kiirtani. Hozhatunk rossz döntéseket, amik egész éltünket befolyásolhatják, de mindig van esély arra, hogy ezeket kijavítsuk. A múlton nem változtathatunk, de a jelenünket jobbá tehetjük.  

Kedvenceim közé került a könyv. Ha te is szereted a családregényeket, a drámai, de mégis felemelő sorsokat, akkor el kell olvasnod. Utazz el egy távoli tájra, ülj oda a szereplők mellé és éld át az életüket, gondolataikat, érzéseiket.

A könyv a Libri Kiadó gondozásában jelent meg.