Lanczkor Gábor: Apás szülés

A magyar szerzők és műveik mindig nagy izgalommal töltenek el. Főleg akkor, ha történeteik hazai környezetben játszódnak. Sokkal jobban bele tudjuk élni magunkat az eseményekbe. A következő ajánlómban egy újabb magyar szerzőt szeretnék bemutatni, aki különleges hangulatú írásaival már több mint tíz éve jelen van a magyar könyvpiacon.

Lanczkor Gábor magyar költő, író, műfordító 1981-ben született Székesfehérváron. Első verseskötete 2005-ben, A tiszta ész címmel jelent meg, amiért 2006-ban elnyerte a legjobb első verseskötetért járó Gérecz Attila-díjat. 2008-ban Junior Prima díjat, Faludy György-díjat és Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. Idén kiderült, hogy Barna Dávid néven ő írta a 2011-ben megjelent, Egy magyar regény című regényt. Idén megkapta a József Attila-díjat.

Már olvastam korábban

A szerző nem volt számomra ismeretlen, hiszen már 2014-ben olvastam tőle. A Folyamisten három történetet foglalt össze. Megmutatta a hétköznapok valóságát, a való életet, nehéz sorsokat. Emlékszem, eléggé vegyes érzések voltak bennem. Egyik történet nagyon tetszett, a másik kérdőjeleket hozott.

Pár hete jelent meg negyedik regénye. Kíváncsi voltam, két könyv után még mindig ugyanaz az érzésem lesz vele, munkájával kapcsolatban.

3401423 5Apás szülés

A Nyugat-Magyarországon játszódó történet főhőse, Gergely, a rendszerváltás utáni években kezdi meg felnőtt életét. A főiskola elvégzése után hamarosan rájön, hogy a diplomájával nem fogja sokra vinni. Bioboltot nyit Szombathelyen, és a nyugati határ közelségét kihasználva alkoholcsempészéssel egészíti ki keresetét. Így éli életét a kilencvenes évek ifjúsági szubkultúrájának közegében, a háttérben egy szerteágazó családdal, amely a rendszerváltás körüli néhány évtized számos lehetséges életpályáját felvonultatja. Egy napon aztán találkozik Évivel, akivel neveltetésük és életfelfogásuk számtalan különbsége ellenére olyan boldog és harmonikus párt alkotnak, mint a lajhárok, a boldog lajhárok az állatkertben. Minden úgy alakul, ahogy írva van: templomi esküvő, nyolcvan személyes lakodalom, nászút Szlovéniában, és a gyermekáldás sem várat magára sokáig Vagy mégsem ilyen egyszerű az élet?

Két könyv után

Megvallom, keresem a szavakat. Tetszett, de azt érzem, nem én vagyok az olvasója. Elolvastam, gondolkodtam rajta. Néha nagyon könnyed volt, szépen haladtam vele. Máskor pedig nem voltam benne biztos, mit akar a szerző. Ez a váltakozó kettősség kizökkentett. A karaktereit jól bemutatja, a jellemrajzok izgalmasak. Csak úgy, mint a korrajzok is. De nem volt meg a varázs. Nem tudott beszippantani. Ezzel persze nincsen semmi baj, mert valakinek ez a stílus, műfaj jön be, az a kedvence.  Leginkább azoknak ajánlom, akik a komolyabb irodalmi műveket kedvelik. Időt kell adni neki, meg kell ismerni. Lehet később majd újra kezembe veszem valamelyik könyvet, idővel másként látom majd, másként értelmezem.

„Amikor otthagytam a feleségemet abban a halottfehér kétágyas szobában, majd a folyosóról visszafordultam, hogy még egyszer ránézzek, akkor nem is a látvány, a feleségem beesett arca, de sokkal inkább e jellegzetesen férfias gesztus tűnt úgy utólag, mint a vereség szörnyű, végleges belátása.”

Lanczkor Gábor: Apás szülés, Jelenkor 2016.