Márai Sándor: Az igazi / Judit… és az utóhang

Márai Sándor kapcsán már nagyon sokan kérdezték, mi a véleményem. Melyik regényét érdemes elolvasni, melyik a legjobb. Sok mindent nem tudtam mondani, hiszen akkor még nem ismertem az író munkásságát. Tavaly sikerült az első könyvet, a Válás Budán-t elolvasnom tőle. A történet tetszett, de még kevés volt ahhoz, hogy igazán belemerüljek a véleménynyilvánításba. Azt ígértem, ha lesz szerencsém mást is olvasni tőle, akkor majd bővebben kifejtem mit gondolok. Aminek most el is érkezett az ideje. Márai Sándor: Az igazi / Judit… és az utóhang.

Ez alkalommal Az igazi / Judit… és az utóhangot olvastam. A történet ezúttal egy szerelmi háromszögről szól, amelyben megismerhetjük a feleség, a férj, és a szerető gondolatait. Egy történet, három különböző megközelítésből. Amikor elkezdtem a könyvet, nem gondoltam volna, hogy olvasás közben ingadozni fog a véleményem. Kívülről nézve igazat adtam az egyik szereplőnek, majd a másik szereplő miatt visszavontam azt. Az elején a feleségnek adtam igazat, aztán a férj szempontját olvasva már ő volt a hibás. Aztán az egész, a szerető kapcsán megint megfordult. Nehéz volt határozottan kiállni bármelyik oldal mellett. Ahány ember, annyiféle látásmód, annyiféle érzés fordulhat el. Ezt a könyv remekül tükrözi.

Miután befejeztem a könyvet, egy barátomnak említettem, éppen Márai könyvéről írok. Egy kis vita alakult ki köztünk. Sok mindenben egyetértettünk, de legalább annyiban másként gondolkoztunk.

Egyetértettünk abban, hogy az író zseniálisan ábrázolja azt az adott kort, amelyben élt. Remekül vonultatja fel az emberi érzéseket, érzelmeket a műveiben. Gondolatvilága arra ösztönzi az olvasót, gondolkozzon el a saját életén.

Egy barátom azt mondta, bármikor képes Márait olvasni. Itt vitatkoztam egy kicsit. Azt gondolom, ahhoz hogy kellően megértsem a könyvek mondanivalóját, kell egy bizonyos hangulat. El kell merülni bennük. Nem lehet csak úgy gyorsban elolvasni. Nem olyan egyik könyv sem. Könyveit minden korosztály és nem másként értékeli.

„Egy napon felébredtem, felültem az ágyban, és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden…”

Márai Sándor nagyon különleges a maga módján. Egyszer ha tehetitek, olvassátok el valamelyik könyvét.

Márai Sándor rendelhető regényeit itt találod

4 gondolatokat “Márai Sándor: Az igazi / Judit… és az utóhang

A hozzászólások lezárva.