Minden bizonnyal már mindenki fogott a kezében olyan könyvet, amelyiknek a borítóján ott virított: New York Times Best Sellers. Ezzel utalva arra, hogy a könyv hatalmas eladásokat produkált a tengerentúlon. Következőkben annak próbáltam utánajárni, honnan ered maga a lista, milyen szempontok alapján kerül fel egy – egy könyv a listára.
Történelem
Az első bestseller lista 1895-ben jelent meg Amerikában, de csak 36 évvel később, 1931-ben lett publikus a The New York Times-ban. Kezdetben csupán fiction és non-fiction kategóriában, öt-öt könyv szerepelt a listán a New York-i eladások alapján. Ahogy telt az idő, a listára úgy kerültek fel a további városok eladásai. Évekkel később viszont a városi listák feldolgozásának nehézségeit kiküszöbölve áttértek az országos listázásra. Ezt a listázást készítik a mai napig, ám a pontos feldolgozást sajnos üzleti titok védi.
Az 1950-es években már a szakemberek is különös figyelmet fordítottak a listára, az azon szereplő könyvekre. 1960-70-es évek folyamán a nagyobb méretű könyváruházak remek üzletet láttak benne, ezért üzleteikben nagyobb hangsúlyt, láthatóbb kiemelést biztosítottak a listán szereplő könyveknek, szerzőknek.
A lista
A listát válogatott minták alapján állítják össze a heti eladások alapján. Az összeállításban közreműködnek a független könyvesboltok, könyves láncok kis- és nagykereskedelme. Ez megközelítőleg több mint 4.000 könyvesbolt, valamint 30.000 feletti egyéb üzletből, szupermarketből áll. A lista célja: minél jobban szeretnék tükrözni az emberek ízlését, vásárlási szokását.
Napjainkban számos kategóriában gyűjtik össze a legjobb eladásokat. Főkategóriák: nyomtatott és e-könyvek, puha-keménytáblás könyvek, képeskönyvek, gyerekkönyvek valamint a tanácsadó, üzleti kiadványok. Minden egyes lista 15-20 címet tartalmaz. Ezeket természetesen tovább kombinálják, kategorizálják fiction, non-fiction, könyvsorozatok, ifjúsági (Young Adult), manga műfaj szerint.
Kritikák
Ahogy az lenni szokott, a listát a kezdetektől fogva támadják, bírálják. Leginkább amiatt éri vád, hogy nem látható át a teljes folyamat, mekkora eladás után lehet felkerülni. A rövidtávú értékesítést veszik alapul, ami azt mutatja, hogy a boltok mekkora mennyiséget rendelnek be egy adott kiadótól, vagy a tényleges fogyást mérik. Egyesek azt állítják a lista manipulálható, megvásárolható. Volt olyan eset, amikor egy szerző több mint tízezer példányt vásárolt fel a könyvéből, hogy az felkerülhessen a sikerlistára. Sikerült neki. Üzleti stílusú könyve 15 hétig volt az előkelő negyedik helyen. Természetesen botrány lett az ügyből, a szerző és a kiadó tagadta a vádakat. Ezek után egyébként a The New York Times jelöli azokat a könyveket, amik nagyobb, egyszerre történő vásárlást mutat. A szerző amúgy jól járt, az eset után korábbi könyvei eladása is erőre kapott.
1983-ban egy szerző, William Peter Blatty beperelte a magazint, miszerint a könyvének az eladások alapján szerepelnie kellett volna a sikerlistán. Hat millió dollárt követelt. Viszont a bíróság elutasította kérelmét, és kimondta, a magazinnak joga van figyelmen kívül hagyni kiadványokat szerkesztés és/vagy tartalmuk alapján, mindenféle indokot mellőzve.
2013-ban és az idei évben is két neves újság, a Forbes és a Los Angeles Times is közzétett egy cikket arról, hogyan lehet „megvásárolni” a listát. Szerintük nem egy cég szakosodott arra, hogy az őket felkereső szerzőknek bizonyos összegért cserébe olyan eladási adatokat produkálnak, amik a bestseller listák élére juttatja az író könyvét. A gyors, hatásos kampányt nem egy tanú tudja igazolni.
Végeredmény
Számos tanulmány bizonyította, a lista nagy hatással van az emberekre. Előszeretettel választanak az emberek olvasnivalót róla. Szinte úgy kezelik, ami fent van a listán, az csak jó lehet. Az biztos, hogy egy kezdő, kevésbé ismert szerző számára a jövő tekintetében nagyon sokat jelenthet. Az ismeretlenség homályából csakhamar a sikerszerzők élbolyába kerülhet. Nagyon nagy nívót adva későbbi műveiknek.
Érdekességek, rekordok
– Nem csak újdonságok kerülhetnek fel a listára. Az Alkonyat sorozatot követően újra az eladások élére került Jane Austin és Bronte regénye, az Üvöltő szelek valamint a Büszkeség és balítélet. Ugyanígy egy másik könyv kapcsán került tavaly listára Dante Infernója, hála Dan Brown legújabb könyvének.
– Mindenidők egyik legsikeresebb írója James Patterson, aki 19 első hellyel rendelkezik.
– Napjainkban a listák állandó szereplője a romantikus könyvek királynője, Danielle Steel. Egyébként ő tartja a legtöbb könyvvel szereplés rekordját is, több mint 65 regénye került fel a listára.
– A New York Times legfiatalabb szerzője minden bizonnyal az a francia Françoise Sagan, aki mindössze 19 éves volt mikor megszerezte az első helyet, Bonjour tristesse (magyarul: Jó reggelt, búbánat) című könyvével.
– A leghosszabb ideig egy John Berendt nevű szerző, Midnight in the Garden of Good and Evil (magyarul: Éjfél a jó és a rossz kertjében) című könyvével szerepelt a listán, 216 héten keresztül.
