Kaszás György: “Nem ragadhatunk le a jelennél, ami holnapra múlttá válik”

FOTÓ1Napjainkban nem tudunk elmenekülni a reklámok elől. Televízióban, rádióban, nyomtatott, vagy online formában is találkozhatunk velük. De vajon mennyire marad meg bennünk? Vajon milyen munka áll a háttérben? A reklámszakmáról kérdeztem Kaszás Györgyöt, reklámszakembert, a nem régiben megjelent Reklámcsinálás című könyv szerzőjét.

A gazdasági válság hatására megváltozott / mennyire változott meg a reklámok stílusa?

A reklámok stílusára a válságnak semmilyen hatása nem volt. Globális szinten a krízis következményeként átmenetileg visszaestek a büdzsék, azonban annak enyhülésével, elmúltával visszaállt e tekintetben is a reklámvilág rendje. Sem a válság kirobbanása, sem annak elmúlása nem befolyásolta a reklámok stílusát, változás (visszaesés) mindössze a reklámozás intenzitásában mutatkozott meg. Talán annyi mégis kimondható, hogy a válság segítette az online marketingkommunikáció térhódítását, tekintettel az online alacsonyabb költségigényére, és jobb targetálhatóságára. Noha a világ legnagyobb részétől eltérően a magyar reklámban még egyáltalán nem múlt el a finanszírozási krízis (sőt!), ez nálunk sem stílusváltásban mutatkozik meg, hanem irtózatos minőségzuhanásban.

Mit gondol, itthon melyik korosztályra lehet leginkább hatni? Kik követik inkább a reklámokat?

A reklámkövetők tábora általánosságban kor szerint nem szegmentálható. Ennek oka az, hogy a különféle korosztályoknak szánt termékek és szolgáltatások értelemszerűen megszabják azt, hogy kinek szól egy-egy reklámüzenet. Ezáltal, jól megfogalmazott reklámok esetén a megcélzott csoportok megfelelőképp reagálnak. A kérdést én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy mely korosztályoknak szól a legtöbb reklám, mely korosztályok megnyerésére allokálják a reklámozók a legnagyobb büdzséhányadot. A válasz pedig nem meglepetés: a bűvös 18-49 korkategória a reklámozók célpontja, melynek oka az, hogy ebben a korkategóriában a legnagyobb a fizetőképes kereslet.

Jó magam inkább online felületeken tájékozódom. Sok esetben közösségi oldalon futok bele valamilyen kampányba. Ez lenne a jövő? Milyen negatív hatása lehet ezeknek?

Igen, minden marketingkommunikációs elemző szerint az online-é a jövő. Fejlettebb gazdaságokban már manapság is megelőzi az online marketingkommunikációra elköltött összbüdzsé mértéke az offline területét. (De legalábbis fej-fej mellett haladnak el, az offline lefelé, az online pedig felfelé.)

Ennek a folyamatnak nem látok semmiféle lehetséges negatív hatását. Sőt az erőszakos, zavaró tradicionális reklámozási módokat az online előretörésével felváltja az úgynevezett engagement marketing, amelynek előfeltétele a megcélzott fogyasztó előzetes beleegyezése.

Ön mit tart egyébként ideális reklámnak?

Ideális reklám az, amely az invesztíciójánál magasabb profitot hoz. Minél kisebb a befektetés és magasabb a profit, annál ideálisabb az adott reklám.

Az előbb elgondolkoztam azon, van-e olyan reklám, ami megmaradt bennem, amire azt tudom mondani, ez igen. Egyet találtam, 2010-es Vilmos reklám. Önnek van esetleg „hazai kedvence”?

Kedvenceim nincsenek, soha nem is voltak. Ennek több oka is van. A reklám egyrészt pillanatműfaj, ami azt jelenti, hogy a ma látott kiváló reklámnál holnap talán száz jobb születik, de ezek mindegyike is csak rövid ideig marad a figyelem középpontjában.  A reklám egy élő szervezet, amely nem engedi meg azt, hogy a produktumait Csehov Cseresnyéskertje szereplőinek áporodott nyugalmával szemléljük. Nem ragadhatunk le a jelennél, ami holnapra múlttá válik.

Emellett az én szememben az a fontos, hogy egy reklám szakmai és üzleti szempontból jónak mondható-e avagy sem. Kedvenc reklámjai a szakmán kívülieknek lehetnek.

Nemrég megjelent könyve eléggé átfogó képet fest a reklámcsinálásról. Nem csak szakmabeliek, de a laikusok is átláthatják, megérthetik. Mi volt az elsődleges célja a könyv megírásának?

A Reklámcsinálás – Kis adrenalinjáték című könyvemmel a célom egyrészt az volt, hogy egy valódi, őszinte tükröt tartsak a reklámszakma és a szakmán kívüliek szeme elé. Továbbá azt szerettem volna bizonyítani, hogy ma Magyarországon a jelen körülmények között is lehetne magas színvonalú reklámokat készíteni.

Kinek ajánlja elsősorban?

Hogy kiknek írtam?Reklámozóknak, reklámügynökségek munkatársainak, a szakmai/üzleti irányú felsőoktatási intézmények oktatóinak és hallgatóinak, a média munkatársainak és – bármilyen furcsa – a nagyközönségnek is. Ahhoz ugyanis, hogy ebben az országban is magas színvonalú marketingkommunikáció létezzen, elengedhetetlen a befogadó közeg megfelelő reklámkultúrájának megléte is.

Milyen tervei vannak 2015-ben, ha szabad tudni. Hol lehet Önnel találkozni, esetleg újabb könyv várható-e?

Van egy kész kéziratom a prezentációk és a nyilvános beszéd gyakorlatáról, ennek a kiadóját keresem most. Ha tehát egy ilyen kiadó kívánna velem találkozni, akkor a vezetőjének aránylag könnyű dolga lenne. Emellett egy humoros műfajú dinókönyvön dolgozom jelenleg, utána pedig egy, a gyerekek közvetlen gondolkodásoktatását segítő könyvet kell megírnom.

10806427 724726167612875 7307971393003964265 n