Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

„A disztópia egy társadalom víziója. A legtöbbször negatív jövőképet mutat. A disztópikus társadalmakban általában az életkörülmények nyomorúságosak, a szenvedés, a szegénység, az elnyomás, az erőszak, járványok és szennyeződések jellemzik.” Így is ér minket elég rossz dolog napjainkban, kérdés az, ki akar még olvasni is róla? Vajon ezek a disztópikus művek jóslatok lennének? Ha távol áll tőlem a műfaj, akkor milyen tanulsággal szolgálhat? Margaret Atwood egyik legismertebb könyvének új kiadását, A szolgálólány meséjét olvastam.   “Margaret Atwood: A szolgálólány meséje” bővebben

Gerencsér János: Kósza utak legendája – Kalászkirály

A következő ajánlóban szereplő könyv egy kicsit olyan, mintha árva lenne. Az írója nem sokkal azután, hogy a könyve nyomdába került, elhunyt. Nem érhette meg a megjelenést, az olvasókkal való találkozást. Pedig igazán egyedi történetet alkotott.   “Gerencsér János: Kósza utak legendája – Kalászkirály” bővebben

“Még a címét sem árultam el senkinek” – Gabriella Eld

Egy kezdő szerzőnek, ha a könyve nem nagy kiadónál jelenik meg, sokkal erősebben oda kell tennie magát. Erősebb online jelenlét, kreativitás szükségeltetik hogy felhívja az olvasók figyelmét a könyvére.  Erről, a fantasy műfajról és az írásról kérdeztem Gabriella Eld-et, az Emlékek Jordan számára szerzőjét. ““Még a címét sem árultam el senkinek” – Gabriella Eld” bővebben

Velkei Zoltán: “Abban látom a biztosat, hogy ha valaki jó könyveket ír”

Az Agave Könyvek már több mint 10 éve van jelen a magyar könyvpiacon. Könyveikre a minőség, és egyediség jellemző. Olyan nagy írókat hoztak el a magyar olvasóknak, mint Philip K. Dick, Neil Gaiman, vagy Laurell K. Hamilton. Következőkben Velkei Zoltán kiadó, marketing vezetőt kérdeztem a kiadóról, könyvekről, írásról.

“Velkei Zoltán: “Abban látom a biztosat, hogy ha valaki jó könyveket ír”” bővebben

Hernád Péter: Hollóember

Amikor magyar szerzőtől olvasok könyvet, sokkal nagyobb bennem a kíváncsiság, vajon milyen a szerző stílusa, története, mennyire mondható különlegesnek a fantáziája. Kiváltképp akkor érdekes, ha nem éppen az általam gyakran olvasott műfajt képviseli. Hernád Péter, Hollóember című könyve szintén ilyen kategóriába tartozik. A Delta Vision kiadó gondozásában megjelent könyv ugyanis fantasy. “Hernád Péter: Hollóember” bővebben

Benyák Zoltán: Csavargók dala

B1279812Benyák Zoltán már az első könyve, az Ars Fatalis után kedvenc írómmá lépett elő. Akkor másik kedvencemet, Zafónt idézte történetével. Teljesen magával ragadt. Aztán a következő regénye, Az idő bolondjai csak fokozta a varázslatot. Mikor megláttam, hamarosan megjelenik az új kötet, alig vártam, hogy kezeim közé vehessem.

Ám ezúttal teljesen mást kaptam, mint amire számítottam. Az író egy új oldalát ismerhettem meg.

“Benyák Zoltán: Csavargók dala” bővebben

Bíró Szabolcs: Ragnarök

B1239327Már lassan két éve annak, hogy elolvastam Bíró Szabolcs Non nobis, Domine című regényének első, és második kötetét. Akkor hatalmas meglepetés volt számomra az író műve. Egyenesen Ken Follethez hasonlítottam, mert a regénye annyira magával ragadt, szinte nem is tudtam letenni. Megfogadtam, ha lesz új könyve, biztos, hogy elsők között fogom olvasni. Az idő pedig most elérkezett.

“Bíró Szabolcs: Ragnarök” bővebben

Benyák Zoltán: Az idő bolondjai

B1081944A 2012-es év egyik legnagyobb könyves meglepetése számomra Benyák Zoltán, Ars Fatalis című kötete volt. Lenyűgöző története, könnyed stílusa a kedvencemet, Carlos Ruiz Zafónt idézte. Akkor nem találtam szavakat, hogyan is tudnám összefoglalni mindazt, amit a könyvtől kaptam.

Tetszett, kedvenc lett. Egyszerűen csak azt éreztem, ez a könyv az egyik legjobb, amit eddig olvastam. Nem gondoltam volna, hogy pont egy magyar szerző története lesz rám ilyen hatással. “Benyák Zoltán: Az idő bolondjai” bővebben

Benyák Zoltán: Ars Fatalis

ars-fatalis-a-vegzet-jatszmajaA napokban fejeztem be Benyák Zoltán, Ars Fatalis című könyvét. Próbálom összeszedni a gondolataimat, de megakadtam, miként is tudnám visszaadni a könyv hangulatát.

Anno a facebookon láttam meg a könyv borítóját. Akkor felkeltette az érdeklődésem sejtelmes, kissé sötét hangulatú borítója. Aztán pár nap múlva a szerző megkeresett, hogy szeretne küldeni egy példányt olvasásra. A hét elején megkaptam, természetesen dedikálva, a következő szöveggel:

“Isten hozott a közös mesénkben.”

“Benyák Zoltán: Ars Fatalis” bővebben