Bret Easton Ellis: A szilánkok

Bret Easton Ellis neve egybefonódik a nyers, kegyetlen stílusú történetekkel. Tökéletesen ábrázolja az emberi gyarlóságot, a fogyasztói társadalmat annak minden árnyoldalával együtt. Filmszerűen pörgő regényei egy életre nyomot hagynak az olvasóban. Már-már provokál, minél jobban felkavarjon. Ezért talán egyike a legmegosztóbb szerzőknek. Régen több könyvet is olvastam tőle. A kultikussá vált Amerikai psychot, a Nullánál is kevesebbet,…

Tovább olvasom

Nyári olvasmányok röviden

Nyáron elmerültem néhány olyan könyvben, amelyek egyedülálló élményt nyújtottak. Így hát szeretném megosztani veletek ezeket a könyveket és azokat az érzéseket, élményeket, amit nyújtottak. Remélhetőleg ezek az ajánlások inspirálóak lesznek számotokra is. Most kivételesen rövidebben foglalkozom az adott könyvekkel.   Paul Auster: New York trilógia  A regény három különálló, mégis valamelyest egymásba fonódó történetből áll….

Tovább olvasom

Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény

Az évek alatt számos alkalommal kerestek meg szerzők, ajánlva a saját regényeiket. Megmondom őszintén, szerzői megkeresésekre nagyon ritkán reagálok úgy, hogy elolvasom a könyvüket. Peter Schmalz már több, mint két hónapja írt nekem e-mailt. Ismertem a könyvét, de nem volt hozzá se hangulatom, se időm. Főleg úgy, hogy éppen szüneteltettem a blogot. Pár napja viszont…

Tovább olvasom

Misima Jukio: Nap és vas

Az idei év egyik legnagyobb és legkellemesebb meglepetése Misima Jukio volt. Az Élet eladó és az Egy maszk vallomásai teljesen levettek a lábamról. A két kötet sikere után hatalmas lelkesedéssel és kíváncsisággal vártam a Helikon Zsebkönyvek gondozásában megjelenő Nap és vas című írását.   Önéletrajzi ihletésű írásában azt a belső folyamatot ábrázolja, amelyben egy gyöngécske, könyvmoly…

Tovább olvasom

Oscar Wilde: Dorian Gray képmása

Nem olyan régen egy Instagram posztban fejtettem ki, hány könyvet sikerült elolvasnom a nyaralás alatt. Lényegében arról volt szó, hogy egy könyvet kezdtem el a hatból, de végül csak itthon fejeztem be. Ez a kötet 2014-es megjelenése óta várakozott a polcomon. Oscar Wilde Dorian Gray képmása volt.  Talán nincs ember, aki ne hallott volna Dorian…

Tovább olvasom

Bret Easton Ellis: Amerikai psycho

Nemrég jelent meg újra Bret Easton Ellis legismertebb műve, az Amerikai psycho. Én anno a filmet láttam, az elég hatásos volt. Christian Bale zseniális alakítást nyújtott. A napokban mikor utánanéztem a filmnek, döbbenten tapasztaltam, 22 évvel ezelőtt készült. Semmit nem veszített az értékéből, vagy ha úgy nézzük, a hírnevéből.  Zűrös könyvmegjelenés  Bret Easton Ellis mindössze…

Tovább olvasom

Agatha Christie: Szerelmi bűnügyek

Tartozom egy vallomással. Eddig egyetlen Agatha Christie regényt olvastam csupán. A Gyilkosság az Orient expresszen volt a választottam, és nagyjából hat-hét éve olvastam. Arra emlékszem, tetszett. Viszont nem tudom megmondani, miért maradt félbe a szerző életművének megismerése. Pedig egy komplett több, mint húsz kötetes sorozat is megtalálható a polcomon.  A Helikon Kiadó újabb novellagyűjteménye talán…

Tovább olvasom

Dr. Richard Shepherd: Holtak vallatója

Nagy-Britannia leghíresebb törvényszéki kórboncnokának emlékei – avagy élet a halál közelében. Ez az alcíme Dr. Richard Shepherd Holtak vallatója című könyvének. Elolvastam. Majd elmentem sétálni. Levegőre volt szükségem. Dr. Richard Shepherd, a nagyszerű igazságügyi patológus több mint 23000 boncolást végzett. A maga módján detektív, furcsa, gyakran megmagyarázhatatlannak látszó halálesetek rejtélyeit kell megoldania… Az igazságot kutatva sorozatgyilkosokat buktatott le,…

Tovább olvasom

George Orwell: Állatfarm

Pár éve nyáron kiültem az erkélyre és egy délután alatt kiolvastam George Orwell Állatfarm című, második legismertebb regényét. Elképesztően tetszett. Nem tudtam letenni. A szerző nagyon jól felvázolta az ember természetét az állatokon keresztül. Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Ez pedig sokszor felrobbant mindent maga körül. Elképesztő a párhuzam napjaink tekintetében. Egy angol major a színhely,…

Tovább olvasom

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Szeretem a képregényeket. Ez irányú kedvelésem idén csak erősödött. Köszönhető ez annak, hogy egyre több olyan irodalmi mű is megjelenik ebben a formában, amit korábban szerettem volna elolvasni. Az olvasandó könyvek listámon évek óta előkelő helyen szerepel Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című regénye.   Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb…

Tovább olvasom

Vanessa Springora: Beleegyezés

Vakság, Egyszer egy kutya, Klara és a Nap. Három cím, amit legutóbb olvastam a Helikon Kiadótól. Három könyv, ami az idei kedvenc listámra is felkerült. Ezek után elhatároztam, sűrűbben fogok olvasni a kiadó kínálatából. A soron következő példány a Beleegyezés. A sikerszéria folytatódott.    1990 márciusában Gabriel Matzneff, a népszerű francia író egy irodalmi tv-műsorban beszélt új könyvéről, amelyben fiatal…

Tovább olvasom

Düledék palota

A Düledék palota, ha jól emlékszem, nagyon régen már megjelent egyszer. Akkor különösebben nem mozgatta meg a fantáziámat, nem keltette fel az érdeklődésemet. A nemrég megjelent új kiadás a Helikon Kiadónál, lenyűgöző borítójával olvasásra csábított. Ha visszagondolok az eddigi olvasmányaimra, nagyon kevés horror, rémtörténet fordult meg a kezeim között. Inkább filmpártinak mondhatom magam ebben az esetben. Valljuk…

Tovább olvasom

José Saramago: Vakság

Ez elmúlt időszakban igyekeztem újra nagyobb figyelmet fordítani a Helikon Kiadó könyveinek. Két legutóbb olvasott regényük abszolút telitalálat volt. A Klara és a Nap, valamint Beregi Tamás Egyszer egy kutyája is felkerült a kedvencek listámra. Ezt követte Saramago nagysikerű és talán legismertebb regénye, a Vakság.  A vakság kórja terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el a látását,…

Tovább olvasom

Beregi Tamás: Egyszer egy kutya

Az állatos, kiváltképp a kutyás történetek mindig magukban hordoznak egyfajta drámaiságot. Nagyon kevés olyan könyvről tudok, amiben nincs kétségbeesés a szeretett négylábunk elvesztése kapcsán. Ezért kutyásként kerülöm ezeket a könyveket. Így voltam Beregi Tamás új kötetével, aminek a címe Egyszer egy kutya. Tudtam, sejtettem, olyan történetről van szó, ami érzékenyen érintene. A Helikon Kiadó egyik…

Tovább olvasom

A menekülés regénye

Alig telt el pár hét az évből, de máris túl vagyok egy olyan köteten, mely maradandó emléket hagyott bennem. A 2020-as év legjobban várt amerikai regényét, az Amerika földje-t olvastam. A menekülés regénye. A megjelenést követő napokban már listámra került a kötet, de csak húztam, halasztottam. Gyakran kezembe vettem a könyvesboltban, elkezdtem olvasni az első…

Tovább olvasom