Egy iráni nő harca az igazságért – Shirin Ebadi: Szabadnak születtem

Az eltelt években egyre nagyobb hangot kapnak azok a női szerzők, akik írásaikkal fel akarják hívni a figyelmet valamilyen társadalmi, világi problémára. Ez így is van rendjén. Teret kell engedni nekik, mert általuk talán elindulhat egy összefogás. Vagy legalább jobban odafigyelünk másokra. Korábban már ajánlottam könyveket a női elnyomásról. A mostani könyv szintén ebbe a körbe tartozik.   “Egy iráni nő harca az igazságért – Shirin Ebadi: Szabadnak születtem” bővebben

Csak azért sem gyűlöllek titeket

2015. november 13. Párizsban merényletsorozatot követnek el az Iszlám Állam nevében.  A halottak száma 120 fő köré tehető. Ebből a legtöbbet, 89-et a Bataclan színházban öltek meg.  Köztük volt egy nő, Héléne Muyal-Leiris. Férje által kicsit kiemelkedett az áldozatok közül. Történetesen a férje „levelet írt” a támadást elkövető terroristáknak.

“Csak azért sem gyűlöllek titeket” bővebben

Egy falat kísértés. Kiút az evés rabságából

Csak egy falat, csak egy kis csipegetés. Nassolás. Ebből még nem lehet baj. Aztán ráállva a mérlegre, jön a bűntudat. Ezt nem kellett volna mégsem. Majd bánatunkat leküzdve vagy cselekszünk, vagy a csokis doboz után nyúlunk. Ismerős helyzet? Hogy kerülhetjük el a rossz érzéseket?

“Egy falat kísértés. Kiút az evés rabságából” bővebben

Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak?

A férfiak eltűntek. A férfiak megváltoztak. A férfiak így, a férfiak úgy. Kongatják egyfolytában a vészharangot. Cikkek, interjúk sokasága jelenik meg arról, a férfiak, a férfi lét milyen változáson esett/esik át. Ezt a témakört járja körbe a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo legújabb könyvében. “Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak?” bővebben

Történet a fekete noteszból – Durica Katarina, Szlovákul szeretni

Sokan megkérdezik, miért olvasok el olyan regényt, aminek biztosan nem én vagyok a célcsoportja. A válasz nagyon egyszerű. Ha ténylegesen az olvasást szeretném népszerűsíteni, akkor azt választékosan kell tennem. Így egészen biztosan sikerül lefednem az olvasóközönségemet, mindenkinek tudok időnként olyat ajánlani, ami leginkább közelebb áll hozzá.

A következő regényt sem nekem írták. Mégis elolvastam.

“Történet a fekete noteszból – Durica Katarina, Szlovákul szeretni” bővebben

Három könyv a női elnyomásról

Ha van olyan téma, amely az idők során nem veszített népszerűségéből, az a nők kiszolgáltatott helyzetéről szóló könyvek. Történetek különböző sorsokról, menekülésről, idegen országokról. Mind a választék, mind a téma eléggé széleskörű.

“Három könyv a női elnyomásról” bővebben

Én vagyok a kedvenc állatom – egy kötelező darab

Én vagyok a kedvenc állatom. Ez Dolák-Saly Róbert legújabb, hetekben megjelent kötetének címe. Nagy kérdőjel volt számomra. Elolvastam a hátsó borító szöveget. De nem éreztem semmit. Elolvastam még egyszer. Nem tudtam eldönteni ez most kinek szól, kinek való. Érdemes lenne elolvasnom?

Pár nappal később újra kezembe került a kötet, s mivel még mindig kérdőjelek voltak bennem, ezért úgy döntöttem, beleolvasok, talán előbbre jutok majd. “Én vagyok a kedvenc állatom – egy kötelező darab” bővebben

Bartók Imre: “Ezt a művet is a leginkább önmagából lehet megérteni”

Attól meg hogy valaki sajátságos stílusban, sajátságos történet alkot, ami egyeseknek elvontnak tűnik, nem jelenti azt, hogy rossz. Éppen ellenkezőleg. Pont ezzel az egyediséggel tud igazán maradandót alkotni. Bartók Imre pedig ilyen. Lehet nem érteni, és félretenni a könyvet. De azt el kell ismerni, aki egy ilyen munkát letesz az asztalra, az igenis tudhat valamit. Most az írásról, könyvekről, jövőről kérdeztem.

“Bartók Imre: “Ezt a művet is a leginkább önmagából lehet megérteni”” bővebben

Etgar Keret: Boldog boldogultak

A halál utáni állapotról rengeteg verziót állítottak már fel az idők során. Mennyország, pokol, fehér alagút, újjászületés, vagy éppen a nagy semmi. Állandó vitatéma, ami kapcsán sose lehet egyértelműen kijelenteni, melyik félnek is van igaza.

Plusz egy variációt vázolt fel könyvében az izraeli író, Etgar Keret is. Boldog boldogultak.

“Etgar Keret: Boldog boldogultak” bővebben

Romain Puértolas: A fakír, aki egy IKEA szekrényben ragadt

Vegyünk egy hangzatos címet, tervezzünk egy jópofa borítót, és legyen a könyv formátuma olyan, mit az ember szívesen a kezébe vesz. Talán ennyi elég is a sikerhez, ahhoz, hogy a könyvet levegyük a könyvesbolt polcáról. Engem a fentiek irányítottak abba az irányba, hogy elolvassam A fakír, aki egy IKEA szekrényben ragadt című könyvet. Hogy megérte-e? A végén kiderül.

“Romain Puértolas: A fakír, aki egy IKEA szekrényben ragadt” bővebben

Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben

E12743A sci-fi regények nagyon jók, izgalmasak és megmozgatja az ember fantáziáját. Én legalábbis ezt gondolom róluk. Szeretem olvasni őket, de csak úgy mond lightosabb verzióban. Ne legyen vaskos, hosszú történet, hanem csak annyi, amit mondjuk egy-két nap alatt el lehet olvasni. Ezért aztán Szélesi Sándor könyve, a Szörnyeteg a hajtóműben tökéletes választásnak tűnt.

“Szélesi Sándor: Szörnyeteg a hajtóműben” bővebben

Egyasszony – Egy bátor asszony története

Igaz, nincsen gyerekem, de háromszoros nagybácsiként a gyerekeket érintő könyvek mindig félelemmel töltenek el. Ha olyat olvasok, akkor mindig beleborzongok. Amikor kezembe került Péterfy-Novák Éva, Egyasszony című könyve, hasonlót éreztem. Nem voltam benne biztos, hogy tudni akarom mit élt át, nem voltam benne biztos, hogy szükségem van rá. Szó szerint homokba akartam dugni a fejemet.

“Egyasszony – Egy bátor asszony története” bővebben

Borzongás felsőfokon – Erik Axl Sund: Bomlás

Igen! Túl vagyok az első skandináv krimin! Mindig csak jókat meséltek róluk. Lenyűgöző, izgalmas és olvasható. Ezeket hallottam főleg. De csak halogattam az olvasást. Aztán megjelent Erik Axl Sund Victoria Bergman trilógiájának első része, a Bomlás. Elérkezett az idő az olvasásra.

“Borzongás felsőfokon – Erik Axl Sund: Bomlás” bővebben

Csányi Vilmos: A sértett

B1259665Néha azok a könyvek okozzák a legnagyobb meglepetést, amire nem is számítottunk volna. Így voltam most Csányi Vilmos legújabb könyvével is.

Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúciókérdése. Legismertebb könyvei az Ironikus etológia, A kutyák szőrős gyerekek, valamint a Bukfenc, Jeromos könyvek. “Csányi Vilmos: A sértett” bővebben

Bartók Imre: A nyúl éve

2013 augusztusában kerültem először kapcsolatba Bartók Imrével. Akkor nagy kíváncsisággal fogtam bele könyvébe, a Patkány évébe. Nem tudtam mire számítsak, hiszen a fülszöveg és az ajánlók alapján nem igazán sikerült egy kategóriába se beillesztenem. Akit érdekel milyen véleménnyel voltam a kötetről, az ide kattintva elolvashatja. Ebben a bejegyzésemben pedig az új kötetről, A nyúl évéről szeretnék pár szót említeni.

“Bartók Imre: A nyúl éve” bővebben

Titkosszolgálatok, ügynökök, akció

Tarjányi Péter neve ismerősen csenghet mindenkinek, hiszen nem egy hazai bűneset kapcsán adott már nyilatkozatot. Bűnügyi szakértő, kiképző, és nem utolsósorban író. Legújabb kötetei a Libri Kiadó gondozásában jelentek meg. Szerzőtársa Dosek Rita, aki eredetileg építőmérnök, de Péternek köszönhetően több speciális katonai, rendőri kiképzésben is részt vett.

“Titkosszolgálatok, ügynökök, akció” bővebben

Fabio Stassi: Charlie utolsó tánca

Charlie Chaplin neve nyílván mindenkinek ismerős. A némafilmek egyik legismertebb, legtehetségesebb alakja. Sokan azonban nem tudják, nem csak színészként remekelt. Írta, rendezte filmjeit. Ha kellett producer volt, vagy éppen zenét szerzett. Munkássága 65 évet ölel fel. Magánélete is igen változatos volt. Négy házasság, összesen tíz gyerek. A házasságok külön érdekessége, hogy feleségei 16-17 évesek voltak. Utolsó házasságát 54 évesen kötötte egy 17 éves lánnyal, akitől nyolc gyereke is született.

“Fabio Stassi: Charlie utolsó tánca” bővebben