Ha van magyar szerző, aki sokkal több figyelmet érdemelne, az Benyák Zoltán. Immáron több, mint tíz éve követem, figyelem a munkásságát. Anno az első kötetével engem teljesen lenyűgözött. Az Ars Fatalis olyan varázslatos, szürreális világba repített el, amire nagyon kevés szerző volt eddig képes. Emlékszem, a kötet után Zafón Elfeledett könyvek temetője sorozata jutott eszembe…
Nagyjából két-három éve kezdtem el újra képregényeket olvasni, jobban figyelni milyen a hazai felhozatal. Akkor főleg olyan irodalmi műveket olvastam, melyek már korábban regényként megjelentek, vagy olyan témával foglalkoztak melyek mondanivalója túlmutatott a puszta szórakozásnál. Sőt, egyik-másik kifejezetten távolállt a szórakoztatástól. Erről is szólt az Öt képregény, amit érdemes elolvasni című bejegyzésem. Idővel bővült az…