Sziasztok!
Az elmúlt hónapban – ahogy nagyjából minden év elején – elhatároztam, hogy digitális detoxot tartok. Az állandó online jelenlét, a digitális zajok nem éppen ideálisak ahhoz, hogy az ember rendesen kordában tartsa a mentális egészségét. Arról nem is beszélve, hogy online „tartalomgyártóként” (bármennyire nem szeretem ezt a kifejezést) szinte folyamatosan jelen kell lenni, hogy fel tudjam venni a versenyt az algoritmussal. Bevallom, ebből is kicsit elegem lett. Évről évre egyre nehezebb a posztokat eljuttatni hozzátok. Azt éreztem, hogy a kényszer és a sok negatívum hatással volt a napjaimra, sőt az olvasásra is.
Kicsit radikálisnak tűnhetett, deaktiváltam a blogos fiókjaimat. Nem szerettem volna azonban azt, hogy írtok valahol, én pedig nem látom, ezért nem válaszolok.
Visszakanyarodva a telefonmentes pihenésre. Az első pár nap furcsa volt. Kicsit hiányzott a pörgés, a céltalan görgetés. Aztán észrevettem, hogy egyre kevésbé vágyom a telefon után. Megszűnt a kényszer, hogy értelmetlenül görgessek, és ehelyett a polcomról emeltem le könyveket. Januárban hat könyvet olvastam el. Teljesen átadtam magam az élménynek. Jobban fókuszáltam, nem zökkentett ki semmi. Talán az is hozzájárult ehhez a nyugalomhoz, hogy nem kellett határidőre olvasnom. A recenziós vállalások sokszor szintén képesek negatív hatást gyakorolni az olvasásra.
Ez a szünet rávilágított arra, hogy nem akarok minden nap online lenni. Mostantól tudatosan, kevesebb napon leszek jelen, de ugyanolyan lelkesen olvasok és írok majd. Biztos, hogy nehéz lesz megtalálni a köztes megoldást. Online jelenlét, recenziók, sport, utazás – jó pár dolog, amit össze kell hangolni, megtalálva a megfelelő egyensúlyt.
Én mindenkinek csak azt tudom javasolni, néha lépjünk hátra egy kicsit, és ne engedjünk az „online lemaradok valamiről” érzésének. Higgyétek el, nem maradtok le semmiről. Sőt, az önmagatokkal töltött idő sokkal érdekesebb és értékesebb.
