Mielőtt bármit is írnék a továbbiakban J.K. Rowling-ról és az új könyvéről, az Átmeneti üresedésről, el kell mondanom, nem olvastam tőle semmit. Amikor volt a nagy Harry Potter őrület, akkor inkább filmet néztem, mint hogy olvastam volna. Amikor már az olvasás kötött le, nem volt aktuális és a film után nem láttam értelmét a könyveket kezembe venni.
Majd nagy hírveréssel megérkezett az írónő első, felnőtteknek szóló regénye. Hatalmas tömegek várták mindenütt a megjelenést, mindenki izgatottan várta a pillanatot, hogy a kezébe vegye. Ám amennyire nagy volt az érdeklődés, annyira nagy volt a megosztottság. A kritikusok és az emberek hol nagyon jó, hol nagyon rossz kritikákkal illették a művet. Én ezt annak tudtam be, az előző könyveihez hasonló elsöprő sikert vártak.
A történetről annyit kell talán tudni, egy kisváros, Pagford életét mutatja be. Azt a kisvárost, ahol mindenki ismer mindenkit, mindenki tud mindent, ugyanakkor minden embernek megvan a maga kis titka. Az élet akkor fordul fel, mikor az egyik tanácstag, Barry Fairbrother meghal. Így a tanácsban kialakul az átmeneti üresedés. Beindul a gépezet, vajon ki kerül a helyére? Az özvegy? Vagy valamelyik nagyember ülteti be az egyik „kisemberét”? A lakók beindulnak. Belecsöppenünk a dolgok sűrűjébe.
Mit is mondjak. Tetszett is, meg nem is. Kezdem a rosszal, ami szerencsére elenyésző lesz csupán. Nekem néha nagyon lassú, nagyon vontatott volt. Egy-két részt akár ki is lehetett volna hagyni. De szerencsére nem ez határozta meg leginkább a véleményem.
Veszélyes dolog a választás, mert ha választunk, lemondunk az összes többi lehetőségről.
A városi élet, társadalmi rétegek bemutatása nagyon jól sikerült. Az ember egy itthoni, kisebb városban, faluban szinte át tudja érezni, el tudja képzelni Pagford város lakóinak mindennapjait. Olyan érzés az életüket olvasni, akár köztük is élhetnénk. Felhívja a figyelmet az alapvető különbségekre, a lecsúszott emberekre, a vezető emberekre egyaránt. Mindegyik karakter különleges, mindegyiküknek megvan a maga jelentősége a történetben. Nem minden olyan fényes, mint amennyire látszik.
Összességében nem egy 100%-ban lenyűgöző könyvként kell tekinteni az Átmeneti üresedésre, hanem egyszerű, modern irodalmi műre. Olvassuk végig, engedjük kibontakozni és meglátjuk, Rowling igenis azért olyan nagy név, amiért. És ne gondoljunk Harry Potter-re. Felejtsük el!
Gabó Kiadó 2012.
