Több éve a polcomon várakozott a Száz év magány. Egyszer elkezdtem, de nagyjából 10-15 oldal után feladtam. Egyáltalán nem sikerült ráhangolódni. Lehet túl sokat vártam tőle, sok mindent keringett a fejemben a regény kapcsán. A környezetemben az emberek két részre szakadtak. Istenítették a regényt, úgy aposztrofálták, alapmű, amit minden embernek, aki szeret olvasni, kötelező kézbe…
Egy jó regény azon túl, hogy szórakoztat és kikapcsolja olvasóját a hétköznapok monotonitásából, rengeteget taníthat. Főleg, ha olyan fontos témára hívja fel a figyelmet, mint környezetünk kihasználása, vagy a klímaváltozás. Emlékeztetnek minket, mekkora befolyásunk van arra, miként használjuk a világunkat, hogyan károsítjuk és nehezítjük meg általa a mindennapjainkat. A kiváltott érzések által azonban lehetőséget is…
A párkapcsolatokról, szerelmekről már megszámlálhatatlan regény született az idők során. Azt hiszem bátran kijelenthetjük, nincs új a nap alatt. Julia May Jonas Vladimir című regénye mégis szembemegy a megszokásokkal és egy sokkal erőteljesebb nézőpontból tárja elénk egy nem éppen hétköznapi kapcsolat dinamikáját. Az ötvenes éveiben járó egyetemi professzor szintén az egyetemen dolgozó férjét szexuális zaklatással,…
„A Szolenoid sok regényből merít, így válik körültekintő kölcsönzések útján született hiperirodalmi művé. Kleist kozmikus kétértelműsége, Kafka bürokratikus terrorja, García Márquez varázslatai és Bruno Schulz labirintusai mind felismerhetők Cãrtãrescu anekdotáiban, álmaiban és naplóbejegyzéseiben.” – The New York Times Így kezdődik Mircea Cãrtãrescu, Szolenoid című regényének fülszövege. Őszintén szólva egyszerre csábító és félelmetes. Olyan neveket említenek,…
Karin Smitnoff, Elmentem az öcsémhez című könyve hosszú idő után az első, amit közel száz oldal után félbe kellett hagynom. Erős kettősség van benne ennek kapcsán. Vajon türelmetlen voltam, vagy nem volt meg a megfelelő hangulatom? Jana visszatér, hogy meglátogassa öccsét, aki még mindig a régi családi parasztházukban él Svédország északi részén. A zord…
Marie Aubert Felnőtt emberek és a Ha történne valami című regényei már nagyon régóta várakoznak a polcomon. Vékony, rövid történetek, mégis valamiért mindig elfelejtettem levenni a polcomról őket. Pedig annyi jót hallottam róluk. Pár hete megjelent itthon a harmadik kötete, az Igazából nem ilyen vagyok. Jött, látott, és győzött. Régen volt olyan olvasás élményem,…
Olasz irodalom. Az elmúlt években egyre nagyobb teret kaptak itthon az olasz írók, megteremtve ezáltal egy erős olvasótábort. A sikerhez és az érdeklődéshez Elena Ferrante regényei nagyban hozzájárultak. Személy szerint szeretem ezeket a könyveket, mert általában olyan atmoszférát képesek teremteni, ami által olyan, mintha én is a regény helyszínén lennék. Ugyanakkor egy kicsit azt is kezdem…
Jennifer Egan könyvét, az Elszúrt idő nyomában-t tíz évvel ezelőtt olvastam. Nagyjából emlékszem a történetre. Ami legjobban megmaradt vele kapcsolatban, a különleges, nem éppen könnyű stílusa. Mondjuk hozzá kell azt is tennem, amikor olvastam, nem tartottam magam rutinos, tapasztalt olvasónak, így valószínűleg közrejátszott abban, hogy elkönyveljem a szerzőt olyannak, aki nem nekem való. Az elszúrt…
Az elmúlt időszakban több rövidebb regényt is volt szerencsém olvasni. Rájöttem, lehet egy kötet ötszáznál több, vagy csupán száz oldal körüli. A lényeg úgyis azon van, az író képes -e fenntartani az olvasó figyelmét. Ne legyen túlírt, ne legyen túlságosan lényegre törő. Az íróknak nagyobb kihívás, hogy rövid terjedelemmel is érzékletesen, lényegre törően és emlékezetesen…
Az írás és az olvasás mágikus világába való mélyebb betekintés mindig izgalmas lehet, különösen egy olyan író életének és művészetének felfedezésekor, mint Misima Jukio. A magával ragadó regényei által az olvasók egy olyan univerzumba kerültek, ahol az emberi lélek mélységei és az élet filozófiai kérdései kerültek terítékre. Misima Jukio, (eredeti neve: Kimitake Hiraoka), 1925. január 14-én…
Nyáron egy teljes hétvégét töltöttem digitális detoxban, egy mindenféle zajtól távoli kis házban. A ház egyik helyiségében volt egy kis könyvespolc, tele könyvekkel. Az egyik kötet, amit a kezembe vettem Ljudmila Ulickajától az Odaadó hívetek, Surik volt. Pár oldalt beleolvastam, nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Hazaérve az első dolgom volt beszerezni a könyvet. Annak ellenére is,…
“Az egyszerűsége, a sima folytonossága volt az ereje. Az, hogy átéltük, beleéreztünk a sorokba. Némileg rólunk is szól ez a történet. Arról, megmutatja, milyen is az élet. Végig megyünk a különböző életszakaszokon, átéljük az újdonságot, a monotonitást, a fásultságot.” Többek között ezzel a pár sorral jellemeztem mit adott számomra az egyik kedvenc kötetem, a Stoner….
A 2022-es év egyik legnépszerűbb szerzője kétségkívül a francia Valérie Perrin volt. Másodvirágzás című regénye sokáig a sikerlistákon szerepelt a hazai olvasóknak köszönhetően. Ahogy az lenni szokott, a nagy népszerűség miatt én csak tologattam az olvasást. Június hónapban a NIOK közös könyve lett a szerző, itthon másodikként megjelenő regénye, A vasárnap koldusai. Valamiért jobban vonzott…
Egyszer olvastam valahol, hogy Orwell 1984-es című regénye egyike azon könyveknek, amiről rengeteg olvasó azt állítja, olvasta. Szerencsére én nem tartozom közéjük, mert idén nyáron végre sort kerítettem az olvasásra. A nyaralás alatt olvastam, a téma nehézsége, vagyis inkább szomorú aktualitásának ellenére se tudtam letenni. Pár éve amikor az Állatfarmot kezembe vettem, teljesen ledöbbentem. Az…
A Papírpalota után valami könnyed olvasmányra vágytam. Olyanra, mely szórakoztat, van mondanivalója mégse érzem azt, hogy minden figyelmemet neki kell szentelnem. A választásom a NIOK júliusi kihívásnak közös könyvére, a Minden elmúlt nyárra esett. Azt mondják, ha egyszer felnősz, sosem mehetsz igazán haza többé. Persephone Fraser számára ez túlságosan is igaznak bizonyul, mivel egy évtizeddel…
