A pszichológia és önismeret egyik ismeretlen terepe volt számomra a sématerápia. Két évvel ezelőtt olvastam a Sémáink fogságában–t, ami közelebb vitt nagyon sok válaszhoz az életem, és bizonyos cselekedetem tekintetében. Annak ellenére, hogy a könyv részletes volt, nagyon sok minden foglalkoztatott a témát illetően. A bennünk rögzült sémák vajon mennyire vannak hatással a kapcsolatainkra, kiváltképpen a párkapcsolatra. Hogy érhetjük el a harmonikus párkapcsolatot? A sématerápia házasságban betöltött szerepe mennyire befolyásoló tényező akár a hierarchia, kommunikáció vagy gyereknevelés szempontjából? Miért éppen így, miért éppen vele?
Ez utóbbi kérdés az alcíme Szabó-Bartha Anett új kötetének, a Sémakémiának. Ennek kapcsán kérdeztem a szerzőt.
Mi vezetett a sématerápia iránti érdeklődése kialakulásához, és miért választotta ezt a megközelítést a párkapcsolati problémák kezeléséhez?
Közel 10 éve dolgoztam már a pár-és családterápia módszerével, amikor 2010-ben magyar nyelven is megjelent az első könyv Sématerápia címmel a sémaelméletről és módszerről. Ebben egy olyan komplex elméleti és gyakorlati háttérrel találkoztam, ami segített megérteni az emberi működést a múltbeli tapasztalatok és a jelenbeli viselkedések összekapcsolásával.
Azt tudni kell, hogy a párkapcsolati problémákat a pár- és családterápia sem egyetlen elméleti keret mentén értelmezi, számos irányzat és hozzá kapcsolódó módszer létezik a családterápián belül is (pl. pszichodinamikus, kognitív, strukturális, stratégiás, érzelemfókuszú irányzat, hogy csak néhányat említsek). Ezek közül több irányzat is foglalkozik azzal, hogyan járul hozzá a személyes múltunk ahhoz, ahogyan párt választunk, vagy ahogyan a kapcsolatainkban működünk. Többek között a széles körben ismert kötődéselmélet is hangsúlyozza, hogy azt a fajta kötődési mintázatot működtetjük többnyire a felnőtt kapcsolatainkban is, amit a gyermekkori legkoraibb kapcsolatainkban is megtapasztaltunk. A korai tapasztalatok későbbi életünkre gyakorolt hatásának megértését mélyíti még tovább a sémaelmélet. Az egészséges fejlődésünk és működésünk alapjaként 5 nagyon fontos szükségletet nevez meg (pl. biztonságos kötődés, saját akaratunk, érzéseink, vágyaink kifejezhetősége, határok, keretek megtapasztalása), amelyek megfelelő mértékű beteljesülése lehetővé teszi, hogy a későbbi kapcsolatainkba is bizalommal vágjunk bele, és az azokban felmerülő problémákat képesek legyünk minél jobban és hatékonyabban kezelni. A nehézség akkor kezdődik, ha ezek az alapvető szükségletek (akár egy vagy több azok közül) valamilyen módon sérül – hiányokat szenvedünk abban (pl. fizikai vagy érzelmi elhanyagolás), vagy éppen túl sok az, amit kapunk (pl. túlzott aggódás), netán olyan szélsőséges élményben van részünk, amit soha nem lenne szabad senkinek megtapasztalnia (pl. szexuális abúzus, fizikai bántalmazás). Ekkor jöhetnek létre bennünk olyan „elakadások”, más néven maladaptív sémák, amelyek aztán rányomhatják a bélyeget arra, hogyan viszonyulunk a későbbiekben önmagunkhoz vagy másokhoz, illetve mindezek révén hogyan működünk a kapcsolatainkban. Ezekben benne lehetnek azok a rossz érzéseink (pl. szégyen, bűntudat, harag), félelmeink (pl. mi lesz, ha senki nem fog szeretni?; mi lesz, ha megnyílok valakinek, és visszaél a bizalmammal?), szélsőséges hiedelmeink (pl. a kapcsolatok úgy sem tartanak sokáig), amiket a múltbeli tapasztalataink alapján megéltünk, és amelyekből ezeket a következtetéseket raktároztuk el magunkban. A sémaelmélet 18 maladaptív sémát ír le. Minél több és minél erősebb, szélsőségesebb ilyen belső programmal rendelkezünk, valószínűleg annál több nehézséggel találjuk szembe magunkat a kapcsolatainkban. Ezért tartom nagyon fontosnak a sémákkal való munkát, mivel azok megismerése segítheti a saját működésünk alaposabb megismerését, és ezáltal rálathatunk arra is, hogy mindez hogyan gördíthet akadályokat a kapcsolataink elé. Pláne, ha figyelembe vesszük azt is, hogy bizonyos esetekben ilyen múltbeli elakadással nemcsak mi magunk, de a párunk is rendelkezhet. Ennek az összekapcsolódásnak a dinamikáját pedig külön is nagyon fontos felfejteni, hiszen az magyarázatot adhat sok olyan konfliktusra, párkapcsolati helyzetre, amelyek ismétlődése előtt addig lehet, hogy csak értetlenül álltunk.
A könyvében említett sémaelméleti megközelítés milyen módon segíthet az olvasóknak abban, hogy megértsék saját párkapcsolati viselkedésüket és mintázataikat? Legyen szó döntésekről, nemet mondásról, vagy vitáról? Megszámlálhatatlan helyzetet lehetne felsorolni természetesen.
Amiben a könyv alapvetően segítséget nyújthat, az az imént említett „elakadások”, múltbeli sebeink felismerése, megértése, és a jelen életünkre gyakorolt hatásainak tetten érése. Így megismerhetjük többek között, hogy ezek a sémák hogyan befolyásolják azt, mire leszünk érzékenyek a jelenben és a kapcsolatainkban, mi az, ami beindítja bennünk a rossz érzéseket vagy gondolatokat, és ezek nyomán milyen megoldásokat alkalmazunk többnyire, amik sok esetben nem hogy nem oldják meg a fennálló helyzetet, hanem további konfliktusokat generálnak. Ilyen lehet mondjuk, amikor a másikkal kapcsolatos kételyeinket vagy a saját bizonytalanságainkat mindenféle számonkérő, ellenőrizgető manőverrel igyekszünk csillapítani, vagy éppen passzív-agresszív módon próbáljuk a másikból a számunkra kívánatos válaszokat vagy viselkedést kicsikarni.
Hogyan lehet alkalmazni a sématerápiát a mindennapi életben annak érdekében, hogy megváltoztassuk és ne örökítsük át a negatív sémákat? Mennyire könnyű ez egy átlagos ember számára?
A sématerápia, mint a legtöbb pszichológiai módszer, alapvetően szakemberek irányítása mellett a leghatékonyabb. Nem véletlen, hogy bármilyen módszer megtanulása sok évnyi tanulást és gyakorlást vesz igénybe. Természetesen sok módszernek vannak olyan egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető technikái, amelyek önállóan, akár a hétköznapi életünkbe beépítve is használhatók és működtethetők. Példaként megemlíthetjük a manapság egyre ismertebbé és népszerűbbé váló tudatos jelenlét (mindfullness) vagy az önegyüttérzés technikáit. Továbbá az önsegítő könyvek a változás első nagyon fontos lépcsőjéhez juttathatnak el minket – a probléma felismeréséhez és tudatosításához.
Mi volt a legnagyobb kihívás vagy felfedezés a könyv írása során, amikor párok párkapcsolati történeteit elemezte a sémakémia szempontjából?
A legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogy olyan példákat találjak, amik a párkapcsolati működések szempontjából viszonylag gyakorinak tekinthetők, így azokkal sokan tudnak azonosulni, és segíthet megérteni azt, hogy miben vannak benne. Így esett a választásom egy elnyomó-alárendelődő és egy elhagyástól rettegő-konfliktuskerülő, elzárkózó párosra. Emellett szerettem volna a könyvben olyan gyakori problémákra is kitérni, mint mondjuk a féltékenység és hűtlenség, így olyan párokra volt szükségem, ahol ezek a kapcsolatban előfordultak. Így kicsit rendhagyó módon a mellett döntöttem, hogy nem megszámlálhatatlan példát hozok az egyes jelenségekre, hanem 6 szereplőt ismertetek meg az olvasókkal, akiknek sorsát követhetjük végig a problémáik megismerésétől elkezdve a kapcsolatuk végső alakulásának megismeréséig, fejezetről fejezetre mindig egy újabb réteget kibontva a történetükből.
Nem kifejezetten párkapcsolat, hanem az egész életre kiható módon le lehet számolni végérvényesen a berögzült sémáinkkal?
A sémákkal való munkára szerencsére számos módszer áll a rendelkezésünkre. Azok kibontására, átírására a leginkább a sématerápia módszere alkalmazható, amely segíthet ezeknek a belső programjainknak a tudatosításában, a mögöttük meghúzódó érzelmi élmények feldolgozásában, átírásában és új megoldások, megküzdési módok elsajátításában, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatainkban hatékonyabban működhessünk, önmagunkhoz és másokhoz nagyobb bizalommal álljunk, és ne ismételjük újra és újra ugyanazokat a működéseket, melyektől korábban olyan sokat szenvedtünk. Természetesen hozzá kell tennünk, hogy a pszichológia számos további módszere, irányzata foglalkozik még azzal, hogyan lehet a múltbeli nehéz élményeinket feldolgozni, és azok felnőtt életünkre gyakorolt hatásán változtatni. És arra is van megoldás, amikor bizonyos mélyen berögzült múltbeli tapasztalatunk, legyen az egy nehéz érzés vagy gondolat, annyira a személyiségünk részévé válik, hogy azok talán az életünk nagy részében végig kísérnek minket. Ilyen esetekben olyan módszerekkel dolgozunk (pl. elfogadás és elköteleződés terápia), amelyek lehetővé teszik, hogy ezekhez a belső élményeinkhez, azokat felismerve és másképp kezelve, úgy tudjunk viszonyulni, hogy a meghozott döntéseinket és a különböző helyzetekben mutatott viselkedésünket ne ezek határozzák meg, hanem az irányítás a mi kezünkben maradjon.
Szerintem
A szerző számos aspektusból közelíti meg a témát. Legnagyobb tanulság számomra az, hogy minden párkapcsolatban kell foglalkozni a kérdéssel. Miért, hogyan, honnan és hova? Rövid baráti közvéleménykutatást tartottam, idéztem a kötetből, felvázoltam pár leírt esetet. Nem volt számukra ismeretlen rész. Így tényleg elmondható, átfogó kötet született a párkapcsolatok világáról. Segít megérteni, tanulni, fejlődni, változni. A hétköznapisága, hogy minden olvasó talál benne olyat, amihez kapcsolódni tud, teszi kiemelkedővé a párkapcsolati könyvek közül. Tudom, nagyon sokan félnék segítséget kérni kapcsolatukat illetően. Ítélkezést, rossz tanácsokat, felületes odafigyelést kaphatunk. Viszont a Sémakémia nem ítélkezik, hanem kézen fogva vezet minket az ideális kapcsolat eléréséhez vezető rögös úton.
