Benedek Elek a magyar gyermek és ifjúsági irodalom megteremtője

Benedek Elek a legnagyobb és talán a legismertebb mesemondónk idén három évfordulót is magáénak tudhat. Szeptember utolsó hetében ünnepeljük 160. születésnapját, augusztusban halálának 90. évfordulóját. Illetve idén 50 éve nyitotta meg kapuit a kisbaconi Benedek Elek Emlékház. Benedek Elek a magyar gyermek és ifjúsági irodalom megteremtője.

Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban. Sajnos a szülői ház már nem létezik. Négyen voltak testvérek, ő volt a legkisebb. Már egészen kiskorában kitűnt tudása. Ennek és legkisebb gyerek voltának köszönhetően a szülei úgy döntöttek kitaníttatják. Otthonától 65 kilométerre lévő székelyudvarhelyi református kollégiumba kezd járni. Kitűnő tanuló, 10 év után leérettségizett és sikeresen felvételizik a budapesti egyetem bölcsészkarára német-magyar szakra. Emellett filozófiát is hallgat. Azonban tanulmányait nem fejezi be. Viszonylag a végén jár az iskolának, amikor megszakítja tanulmányait. Bűntudata is van miatt, mert szülei a tanulása miatt nagyon sok áldozatot hoztak. 1884-ben megnősül, egy budai lányt, Fischer Máriát veszi el, akivel boldog, harmonikus kapcsolatuk lesz, hat gyerekkel. Ma Budapesten, Székesfehérváron élnek a leszármazottak.  

Miért szakítja meg tanulmányait?  

Elcsábítja az újságírás. A Budapesti Hírlapnál lesz újságíró. Sok más magazinnál pedig szerkesztői munkát vállal. Ez a munka egzisztenciát jelent számára. Lehetetett volna tanár. Azonban újságíróként és irodalmi emberként legalább annyit, sőt, talán többet tett, mint egy katedrán tanító pedagógus. Így is legnagyobb tanítóként tartjuk számon.  

1889-ben gyereklapot indít Pósa Lajossal, Az Én Újságom címmel, amely az első magyar nyelvű gyereklap. Sajnos pénzügyi okok miatt nem tartott sokáig. 1894-ben újabb folyóiratot indít, egy pedagógiai szaklapot, a Nemzeti Iskolát, amit tíz éven át szerkeszt. 1909-től ismét gyerekeknek szóló lapot, a Jó Pajtást szerkeszti. 

Számos mesét fordít, átdolgoz és természetesen ír. Legismertebb művei közt a Piros, Arany, Kék és Ezüst mesekönyv. Valamint a legismertebb legfontosabb művének tartják a Magyar mese- és mondavilág öt kötetes sorozatát. Pedagógiai célzatú lánysorozata is nagyon népszerű. Itthon leginkább a Móra Könyvkiadó kezeli műveit. 

1921-ben Benedek Elek végleg hazatér szülőfalujába. 1923-tól kezdetét veszi a Cimbora története. Elkezd dolgozni a Kaláka társasággal. A falvakat járják, hogy a lehető legtöbb magyar településre eljuttassák a magyar irodalmat és kultúrát. Főszerkesztője lesz a Vasárnap című lapnak. Életének utolsó éveit teljes egészében a Cimborának szenteli. Gyerekeket arra bíztatja, írjanak neki. Olyan nap is volt, amikor hatvan levelet kapott. Sajnos az anyagi gondok nagyon megnehezítik a munkáját az újsággal. Ezzel egyidőben felfedezi, felkarolja Tamási Áront, Dsida Jenőt. 

Benedek Eleket 1929. augusztus 16-én, levélírás közben agyvérzés éri, majd másnap 17-én bele is hal. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”. 

Augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a kisbaconi temetőben, feleségével együtt, aki – korábbi fogadalmukat megtartva, miszerint egyikük sem fogja túlélni a másikat – másnap követte férjét a halálba.

Azon szerencsések közé tartozhatok, akik voltak már az emlékházban. Pár hete erdélyi túrám egyik állomásaként látogattam el a kisbaconi házba, ahol az idős Elek apó a halála pillanatáig élt és alkotott. Az emlékházban Benedek Elek dédunokájának férje mesélt és vezetett körbe. Különleges és személyes élmény volt látni a könyveket, a bútorokat, az íróasztalát, rajta az utolsó, már említett levéllel.