Próbálok visszaemlékezni a gyerekkoromra, milyen meséket és verseket hallottam, olvastak nekem. De csak az előbbire emlékszem. Nincs emlékem versekről. Ami eszembe jutott, az az általános iskolában tanult, kötelező versek. Mondhatni a nagy, régi klasszikusok. Olvassunk gyerekverseket!
Szerencsére ma a fiatal generáció válogathat. Az elmúlt három-négy évben a gyerekeknek, fiataloknak szóló verses, mondókás könyvek a reneszánszukat élik. Műfaj és téma szerint is több tucat könyv sorakozik a boltok polcain. Arról nem is beszélve, maga a kötetek megjelenése is megér egy külön fejezetet.
A következő bejegyzésemben három, a Móra Kiadó gondozásában megjelenő könyvet szeretnék bemutatni.
Petőcz András: Nagy kalap és pici sál
Petőcz András József Attila-díjas magyar író, költő, szerkesztő. Már nagyon régóta foglalkozik versekkel. A Nagy kalap és pici sál című kötete a Könyvhétre jelent meg. Az állatos és gyerekversek nagyon változatosak. Egyik mesés, a másik gyors, rövid, csattanós. Olvasva a verseket elsőre nem biztos, hogy könnyen ráállunk. A nyelvezete, a rímek nagyon modernek, újszerűek. De pont ez benne a fontos. A fiatalok, a gyerekek nagy része ma már sokkal komolyabb szókinccsel rendelkezik, mint a régi időkben. Ezért nekik nem is lesz olyan fura, vagy idegen az olvasott vers. Mobiltelefon, taxi, sms, nyomtatás, internet. Csak hogy pár témát, kifejezést megemlítsek. A kötethez illusztrációk is készültek, melyeket Baranyai (b) András készített. Ezek mindegyike remekül passzol az adott szöveghez. Némelyik kifejezetten vicces, jópofa. Kinek ajánlom? Leginkább a modern, megszokottól eltérő verseket kedvelőknek. Akik kellően nyitottak az új, szokatlan, de szórakoztató szövegekre.
Szégyellem, de be kell vallanom, a szerző neve számomra nem volt ismert. Egy véletlen folyamán találtam rá a Végtelen sál című kötetére. Akkor nagyon megfogott a megjelenése. Sőt, beleszerettem a borítójába. Amikor kezembe került, gyors átlapoztam, csak pislogtam. Egyszerűen gyönyörű volt. A színvilág, a rajzok, melyek sokszor egész oldalakat betöltenek, elvarázsolják az olvasókat. Schall Eszter munkája, rajzai bámulatosak. De milyenek a versek? Kedvesek, bájosak, játékosak. A régi klasszikus verseket idézik meg számomra, újragondolva. Hétköznapi pillanatok, mint család, iskola, idő, gyermekkor köszönnek vissza a sorokból. Kinek ajánlom? Főleg azoknak, akik jobban kedvelik az egyszerűbb, játékosabb verseket, melyek a modern nyelvezet, szófordulatok ellenére a régi időket idézik.
A végére hagytam a kedvencemet. Azt a kötetet, amely biztosan szerepelni fog a 2016-os év kedvenc könyveim listáján. Szabó Lőrincet azt hiszem, nem kell senkinek sem bemutatnom. A magyar költészet egyik megkerülhetetlen alakja. Generációk ismerik, kedvelik. Szél hozott című kötete régi, új verseket tartalmaz természetről, családról, életről. Olyan klasszikusokat is megtalálhatunk benne, mint a Nyitnikék, Kicsi vagyok én, vagy a Lóci versek. Az illusztrációkat ebbe a kötetbe is Schall Eszter készítette. A Végtelen sálhoz hasonlóan itt is többször egész oldalakat lefednek. Nem találom a szavakat. A vers és a kép párosítása ad egy olyan plusz élményt, ami által nem egyszer olvasott kötet lesz. Kinek ajánlom? A klasszikus, a különleges hangulatot időző, elgondolkodtató olvasás élményeket keresőknek. Sőt, tovább megyek. Azt gondolom, minden család könyvespolcán ott a helye. Kiváló ajándék lehet felnőttek részére is, hiszen a versek, azontúl, hogy visszaidézik fiatalságukat, sok elmélyült percet szerezhetnek számukra.
Fordítsunk időt
Úgy vélem, a regények mellett itt az ideje időt fordítani a versekre is. Lehet, hogy pár sornak tűnnek csupán, de abban a pár sorban néha több van, mint pár száz oldalban. A játékosságuk, a ritmus, a szavak csengése szórakoztató. A mondanivaló pedig tanít, elgondolkodtat és feltölt. A három kötetet kilencéves kortól tudnám ajánlani főleg. De mi magunk, öregebb gyerekek is élvezhetjük, bátran olvashatjuk őket.
A címekre kattintva a könyvek adatlapját találhatod.
Egy gondolat a “Olvassunk gyerekverseket!”
A hozzászólások lezárva.