Feldmár András: A tudatállapotok szivárványa

Idén ünnepelte 80-ik születésnapját Feldmár András. Ennek kapcsán új, javított, átdolgozott kiadásban újrakiadták a legismertebb művét, A tudatállapotok szivárványát. Pár gondolatot osztanék meg veletek kedvcsinálónak.

„De ha valami fontosra rájövünk, valamire, ami igaz, és annak kinyitjuk magunkat, az azonnal megváltoztatja az életünket. Az ember attól kezdve nem élhet úgy, mint ahogy addig élt. Ezért aztán senki sem akar semmire sem rájönni, mert ki akarná megváltoztatni az életét? Mindig nagy megrázkódtatással jár, ha az embernek meg kell változtatnia az életét. Ezért általában senki sem akar megtudni semmit sem. Ezért jöttök egyetemre is, mert itt semmit sem lehet megtudni. Itt eltelik az idő, és nem kell megváltoztatni az életeteket. Lehetne keresztrejtvényt is fejteni. Az is jó ahhoz, hogy elkerüljük az élet megrázkódtatásait.”

„… ami legjobban beszűkíti a tudatállapotunkat, az a félelemtől való félelem. Ha valaki fél félni akkor nagyon leszűkíti az életét akkor nem mer semmit sem csinálni ahol esetleg félhet. Azt, aki nem fél félni, bátornak lehet mondani.”

„Minden, amit az ember annak érdekében tesz, hogy biztonságban érezze magát, rabbá teszi. Az élet akkor érdekes, amikor az ember száz százalékig veszélyesen él. Mert azt hiszem, már mondtam, hogy az élet veszélyes. A halál ami teljesen biztonságos. Amikor már meghaltál, semmi nem fog történni veled. Legalábbis nem olyan dolgok, amiktől most félnétek. Sajnos, azért lesz az életünk unalmas, mert biztonságossá akarjuk tenni…”

„Ha valamitek fáj, akkor beszűkül a tudatotok, nem tudtok másra odafigyelni. Az ember nárcisztikus lesz, mert semmi másra nem tud figyelni, csak a saját fájdalmára.”

„Szerintem semmilyen érv nem szól amellett, hogy az ember az értelmét vagy az eszét használja ahelyett, hogy az érzelmeit használná. Úgy gondolom, hogy ha egy ember hülyén gondolkodik, az hülye az érzelmeiben is. Néha pedig az érzelem sokkal mélyebb intelligenciától származik, mint az értelem.”

„Ha valaki gyárat épít a folyó partján, és csak egyre bővíti azt, mert egyre több profitra törekszik, és nem törődik azzal, hogy megmérgezi vele a vizet és a levegőt, nem érdekli, hogy mi történik a világgal, nem kommunikál senkivel sem maga körül – az csak nőni akar, a legnagyobb gyár akar lenni a világon, a legtöbb pénzt akarja keresni… Ez rák, ez a világ rákja.”

„Tudom, hogy úgy belenőhetek abba, aki valójában vagyok vagy lehetek, mint ahogy egy növény belenő abba a lénybe, akivé akkor válik, ha egy jó kertész neveli, aki érti a növényt. A növényt sem lehet megjavítani. Meg lehet adni a számára azt, amire szüksége van. Lehet, hogy több napsugárra van szüksége, lehet, hogy egyszerűen csak szeretni kell. Ha bajban lennék, akkor lehet, hogy nekem is csak egy olyan emberre lenne szükségem, aki szeretne. Ha megtalálnám, akkor sokkal jobban érezném magam, mint akkor, ha olyasvalakivel találkoznék, aki meg akar javítani. Aki meg akar javítani, az nem szeret. Ez biztos.”

„Azért halnak meg az emberek, mert unatkoznak. Szerintem az unalom a legveszélyesebb betegség. Az unalom úgy keletkezik, hogy az ember vár valamire. Abban a pillanatban, amikor vársz, akkor már ölöd magad. Én még csak egy hónapja vagyok itt Magyarországon, s én még ennyi embert várni sehol sem láttam, mint itt. Mindenki keres valakit, de soha senki sem talál rá. Én utálok várni, mert amikor az ember vár, akkor olyan, mintha fel lenne akasztva egy fogasra. Nem csinálhat semmit, csak vár, és az élete rettenetesen unalmas lesz. S ha az ember élete unalmas lesz, akkor meghal. Szóval, ha egy mód van rá, akkor ne várjatok.”

„Nagyon fontos, hogy milyen szavakat használsz, mert a szavaktól függ az, hogy hogyan hipnotizáljuk önmagunkat és másokat.”