Amikor először vettem kezembe a Rachel-esetet, azt hittem, egy könnyed, ponyva jellegű olvasmány lesz, de ahogy haladtam előre, rá kellett jönnöm, hogy a regény sokkal többről szól. A történet mélyen belemerül hétköznapi problémáinkba: tanulmányok, munkavállalás, családi nyomás, barátságok, tiltott szerelmek, és az önmagunk keresése mind helyet kapnak benne. Felmerülnek az élet nagy kérdései: kik vagyunk valójában? Honnan tudhatjuk, hogy jól döntöttünk-e? Mennyire lehet erős egy barátság, ha az egyik fél nincs teljesen kibékülve önmagával? A nagy korkülönbség valóban egyet jelent a nagyobb tapasztalattal?
Ez a regény tipikusan olyan, amely sok vitát eredményezhet arról, hogy az adott főszereplő hogyan cselekedett, miként hozta meg a döntéseit. Kinek mi fér bele egy barátságba? Én személy szerint sok mindennel nem tudtam egyetérteni a történetben, de be kellett látnom, hogy én is voltam huszonéves, és akkoriban rengeteg hülyeséget csináltam, nagyon erősen vezéreltek az érzelmeim. Emiatt gyakran kerültem nehezebb helyzetekbe, mint amiben voltam. A másik dolog, amit be kellett látnom, hogy a regénybeli közeg teljesen más, mint amiben én felnőttem.
Az írónő stílusa nekem egy kicsit csapongó volt; gyakran elkezdett egy gondolatot, majd átváltott valami másra, közbeszúrt valamit, majd visszatért az eredeti vonalra. Nyilvánvalóan érzékeltetni akart valamit, de engem személy szerint kizökkentett. Érdekes volt, hogy folyamatosan Dolly Alderton stílusát éreztem a sorok mögött. (Amúgy a köszönetnyilvánításban, valóban köszönetet is mondott neki a támogatásért.) Nem éreztem kiforrott stílusnak, ahogy a szerző írt.
A Rachel-eset elsősorban figyelemfelkeltő, és a könnyed regény címkét leküzdve szeretne helytállni, csipetnyi humorral megtűzdelve. Néha kicsit sztereotip, de ennek ellenére is igyekszik a szerző bemutatni a felnőtté válás nehézségeit. Nem egyetlen nagy eseményről van szó, hanem számos apró életesemény formál minket azzá a felnőtté, akik lenni szeretnénk.
Egy izgalmas, pörgős regény, amely Sally Rooney Normális emberek című könyvére emlékeztet, de sajátos, egyedi hangvétellel és mélységgel rendelkezik. Olyan kérdéseket vet fel, amelyek mindenkit érintenek, és arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el életünk döntéseiről és kapcsolatainkról. Érdemes elolvasni, mert bár könnyednek tűnik, sokkal több réteget rejt magában.
Nincs időm olvasni kihívás 2017-2024 - ZAMA.HU
[…] […]