Négy könyv a Metropolis Média Kiadótól  

Az idei évben olvasmányok tekintetében elég erőteljesen feszegettem a határaimat. Sokkal több komfortzónán túli regény került a kezembe. Ezek rendre pozitív csalódást is okoztak. Nemrég olvastam a Ház az égszínkék tengernél című regényt, mely a Metropolis Média Kiadó gondozásában jelent meg. Nagyon szerettem. (itt írtam róla bővebben) Elhatároztam, jobban megismerem a kiadót. Négy könyv a Metropolis Média Kiadótól.  

A kiadó négy újdonságát választottam ki az ismerkedésre.  

God Game – Az úr játéka 

Charlie Lake és barátai, egy texasi gimnázium észkombájnjai egy szép napon meghívást kapnak, hogy próbáljanak ki egy titokzatos számítógépes játékot. A hátterében működő mesterséges intelligencia azt állítja magáról, hogy ő Isten. Ha valaki bejelentkezik, és teljesíti a Mindenható parancsait, a való világban is jutalmat kap, ám ha szembefordul vele, megbűnhődik. Az „Isten” nevében végzett küldetések először ártalmatlannak tűnnek, az egyre durvuló feladatok azonban hamarosan súlyos erkölcsi dilemmák elé állítják a fiatalokat. A Játék azzal fenyegetőzik, hogy felfedi a titkaikat, ha megpróbálnak kilépni. Az életük, a jövőjük forog kockán. És úgy tűnik, nem lehet kiszállni… 

Miért választottam? Láttam korábban egy filmet, melyben, ha jól emlékszem egy alkalmazás segítségével kellett egyre őrültebb feladatokat végrehajtani. A kötet kapcsán a közösségi oldalakon terjedő, akár életveszélyes kihívások is eszembe jutottak. Vajon minden erkölcsi, személyes dolgot el kell engedni ahhoz, hogy elérjük az álmainkat? Vagy a mostani, fiatal generációnak minden mindegy alapon nem számít semmi? Sci-fi vonal mellett az emberi viselkedés, befolyásolás ábrázolását várom a regénytől.  

Piros 

Az örök klasszikus, „Piroska és a farkas” meséjének posztapokaliptikus időkben élő hőse nem is olyan védtelen, mint amilyennek látszik. Felütötte a fejét a Járvány, amely megtizedelte a lakosságot, a túlélők pedig karanténtáborokba kényszerültek, ahol arat a halál, a romlás és a betegség. Egy fiatal lány egyedül próbál elmenekülni, és életben maradni egy olyan világban, amely semmiben sem hasonlít ahhoz a másikhoz, amelyben felnőtt, amely tökéletesen biztonságos, normális és unalmas volt… egészen három hónappal ezelőttig. 
A piros kabátos lánynak nincs más lehetősége, mint átvágni az erdőn a nagymama házához, ám senki sincs biztonságban egyedül a rengetegben. Éjszaka előjönnek rejtekhelyükről a ragadozók: farkasok, kojotok, kígyók, mindenféle teremtmények. Vannak azonban a vadállatoknál is fenyegetőbb veszedelmek. Férfiak sötét vágyakkal és gonosz szándékokkal. Egyenruhások, bizalmas információk, halálos titkok és könyörtelen parancsok hordozói. És néha, nagy ritkán, jön egy mindezeknél is rosszabb valami.. 

Miért választottam? Bevallom, elsődlegesen a borító fogott meg, majd a történet. Szeretem az ilyen menekülős, túlélős regényeket, ahol lényegében egy központi karakter visz minket végig a történeten. Kitartás, jellemfejlődés, és a mit tennék hasonló helyzetben élményt keresem, várom. 

Csuka-átok 

Elinának minden évben vissza kell térnie lappföldi szülőhelyére, hogy június 18. előtt kifogja ugyanazt a csukát a helyi kis tóból. Az élete múlik rajta. Ezúttal azonban nem a tervek szerint alakulnak a dolgok. Az idő egyre fogy, és a csuka még mindig úszik. Kiderül, hogy a lányt gyilkossággal gyanúsítják, egy rendőr is a nyomában van. Ezenkívül szembe kell néznie első szerelmével, édesanyja „szellemi” örökségével, és megküzdeni egy titokzatos átokkal. 

Miért választottam? A természetfeletti vonal mindig mozgatta a fantáziámat. Ebben az esetben maga az alap történet, hogy a főhősnek ki kell fognia egy csukát… Nem tudom mire számítsak. A kiadónak ez a kötete szépirodalminak van sorolva, így arra számítok nem egy felületes, populáris történettel találom majd szembe magam.  

Üvegkert 

Kisinyovban vagyunk, Moldovában, a kommunizmus végén. A kis Lasztocskát Tamara Pavlovna kiveszi az árvaházból. Az elsőre kedves gesztus mögött félelmetes valóság rejlik: munkaerőre van szüksége a mindennapi üveggyűjtéshez. A kislányszíve szerint moldávul beszélne, de kénytelen gyakorolni az orosz nyelvet, mert nevelőanyja megbünteti, valahányszor eltéveszti a szavakat. Idővel megtanulja, hogyan kell üveget mosni, koldulni, és elutasítani a férfiak közeledését. A külvárosi ház lakóközössége válik új családjává, itt emberséges bánásmódot, szeretetet is kap. 

Miért választottam? Nagyon sok drámai történetet olvastam már, melyekben a főszereplő gyerek. Itt a közeg, az ismeretlen kultúra volt az, ami felkeltette a figyelmem. Moldáv, orosz vonal kapcsán nagyon kevés ismerettel rendelkezem. Így leginkább a szokások, életképek, identitás vonal az ami érdekel.  

A négy könyv a Metropolis Média Kiadótól remélem hozza majd az előzetes elvárásaimat. A könyvek adatlapját a címükre kattintva éred el.