Irvin D. Yalom 1931-ben született Washingtonban orosz zsidó bevándorló szülők gyermekeként. Az amerikai főváros egyik legszegényebb, bűnözőkkel teli negyedében nőtt fel, olyan környezetben, ahol veszélyes kalandnak számított a városi könyvtárig is eljutni. Néhány évtizeddel később már a Stanford Egyetem professzora, majd Amerika egyik legelismertebb pszichoanalitikusa lett.
Első könyve, a gyakorló terapeuták számára írt A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata 12 nyelven, mintegy 700 ezer példányban jelent meg. „A tanítványaimtól évek óta azt hallom, hogy olyan ez a könyv, mint egy regény” – írja Yalom. Könyvei a pszichoterápia szakirodalmának alapművei közé tartoznak, ugyanakkor világos nyelvezete és élményszámba menő stílusa révén a laikusok körében is nagy népszerűségre tettek szert.
A fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző ún. tanító regénye, A Schopenhauer-terápia eddig több mint 15 nyelven jelent meg. Másik hasonló műfajú kötete, az Amikor Nietzsche sírt, szintén nemzetközi bestseller lett.
Nekem ezúttal a Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Szerelemhóhérhoz volt szerencsém. A kötet tíz terápiás történetet tartalmaz, amely többek között a halállal, a szabadsággal, a magánnyal és az örök kérdéssel, a lét értelmével foglalkozik. A szerző rendkívül jó mesélő, olyan, akire odafigyel az ember és nem mozdul. Hihetetlen érzékenységről tett tanúbizonyságot. Nem is gondoltam volna, ilyen lehet egy terapeuta szemszöge. Az esetek mindegyik színes, érdekes. Sokszor találhatunk olyan elemeket, amelyek saját életünkre is igazak lehetnek. Ezáltal pedig, mérlegelve az olvasottakat, képesek vagyunk tanulni, változtatni életünkön.
Egy hiteles, humánus kötet, amely bizonyítja, hogy minden pszichiáter a lelke mélyén nyomozó. A könyvet mindazoknak ajánlom, akik érdeklődnek a pszichológia iránt, de nem akarnak bonyolult szövegekkel bajlódni. Ajánlom azoknak, akik úgy érzik a fent már említett témakörök valamelyike teherként nyomja vállukat. Továbbá ajánlom azoknak, akik szeretnek emberi sorsokról, életekről olvasni.
„Minden terapeuta tudja: a terápiában az első meghatározó lépés, hogy a páciens felelősséget vállal saját kellemetlen életéért. Mindaddig, míg valaki úgy gondolja, hogy saját problémáit valamilyen rajta kívüli erő vagy személy okozza, nincs hatása a terápiának. Végül is, ha a probléma kívül van, miért kellene akkor valakinek megváltoznia? A külvilágot (barátok, munka, házastárs) kell megváltoztatni vagy kicserélni!”
Egy gondolat a “Irvin D. Yalom: Szerelemhóhér”
A hozzászólások lezárva.