Túl sok és sosem elég

A 2020-as év nem kizárólag a koronavírus járvány miatt vált hangossá, hanem az amerikai elnökválasztás miatt is. Az egész év folyamán tartó kampány zajos és vitatott volt. Csak úgy, mint a nemrégiben lezajlott eredmény kihirdetése is. A kampány egyik eleme volt Trump unokahúga által kiadott könyv, a Túl sok és sosem elég, mely az eredeti megjelenést követően nagyon hamar a hazai könyvesboltok polcaira is kikerült a Scolar Kiadó jóvoltából.  

Pár évvel ezelőtt már olvastam egy Donald Trumphoz köthető könyvet, az egészen jó kis olvasmány volt. Nem lett kedvenc, de nem is volt rossz.  Akkor megfogadtam majd még olvasok róla, mert a személye annyira vitatott, érdekelt mi van mögötte.  

Túl sok és sosem elég – Avagy hogyan teremtette meg a családom a világ legveszélyesebb emberét cím nagyon sok mindent elmond. Mary L. Trump a gyerekkora jelentős részét maga is a nagyszülei óriási New York-i házában töltötte, ahol Donald és a testvérei is felnőttek. A családot alapvetően meghatározták a traumák, a pusztító kapcsolatok, az elhanyagolás és az abúzus. A szerző érzékletesen mutatja meg, miként vezettek bizonyos konkrét események és a meglévő családi mintázatok ahhoz, hogy az Ovális Irodában egy súlyos személyiségzavartól szenvedő ember üljön, továbbá részletesen ír Fred Trump és a két legidősebb fia, Fred Jr. és Donald sajátos és káros kapcsolatáról. 

Magam is meglepődtem, mert pár nap alatt elolvastam. Gördülékeny és olvasmányos volt. Bartók Imre fordítása remekül sikerült. Nagyban hozzájárult az élményteli olvasáshoz.  

Az olvasottak alapján nagyon sok mindent megértettem az elnökkel kapcsolatban. Az a fajta családi háttér, amiben felnőtt, tökéletes volt ahhoz, hogy kialakuljon a mai napig vitatott személyisége. A diszfunkcionális családi képről félelmetes volt olvasni. Az erőszakos, hatalommániás apa irányítása és útravalója könnyen rossz irányba terelte a fiatal Donaldot. Az idő előrehaladtával pedig az élet minden területén folytatódott ez a rossz irány. A személyiség torzulás garantált lett.  

Az is fura volt, hogy a környezet, kiváltképp a média miként asszisztált néha Trump-nak. Mintha mindenki félne tőle, senki nem merne szembe szállni vele.  

Mégis számos kételyem merült fel az olvasottakkal kapcsolatban, le kell szögeznem, ezekkel nem védeni akarom Donald Trump személyét, de nem hagyhatom a kiváltott érzéseket szó nélkül. Sugárzik a sorokból az utálat. Mindez olyan magasfokon, hogy néha már én éreztem kínosan magamat. Majd egy idő után, egyszerűen nem tudtam hitet adni a szerző sorainak. Nem tudtam hitelesnek venni a leírt párbeszédeket, cselekményeket. Plusz valahogy az az érzésem volt, az egész történet és utálat kiinduló alapja, az öröklés hiánya, hogy az apját az alkohol felé sodorta, ami végül annak halálához is vezetett. 

Tényleg nagyon érdekes és jó szemszögből összeállított kötet lett a Túl sok és sosem elég. Ha a fenti kételyek nem lennének, azt is mondanám tökéletes. Azonban így csak egy jó, olvasmányos kötetként fogok rá emlékezni, amit fenntartásokkal kell kezelni. Lehet ez a valóság, a kegyetlen igazság. De az is lehet, ez csak egy színezete mindannak, ami a felszín alatt lapul.