A konyha és én. Körülbelül egy-két éve van komolyabb ismeretségünk. Nem volt meg a kényszer, hogy elmerüljek, mi mindent lehet tulajdonképpen ott alkotni. Ma már azonban ez megváltozott, és egyelőre nagy lelkesedéssel bővítem és sütés-főzési ismereteimet. És nem, nem csak azzal, hogy olvasgatom a szakácskönyveket.
Felmerül a kérdés, hogy ki vesz egyáltalán szakácskönyvet napjainkban, amikor az internet tele van újabbnál újabb és különleges receptekkel? A válasz szerencsére, nagyon sokan. Könyves tapasztalatom alapján elmondhatom, a szakácskönyvek egyáltalán nem veszítettek népszerűségükből. Állandó, stabil olvasói közösségük van. Karácsonyi időszakban pedig még mindig az egyik legnépszerűbb ajándékok közé sorolhatók.
Én talán túl kritikus vagyok, talán közrejátszik a konyhában való járatlanságom, de nagyon nehezen találok megfelelő könyvet. Hétköznapi, kezdő szakácsnak vallom magam, aki ismeri határait a főzésben. Ennek megfelelően próbálok receptet/könyvet keresni. Nagyon sokszor viszont elmegy a kedvem az egésztől. Vagy a hozzávalók ismeretlenek és nehezen beszerezhetők, vagy olyan módon kell az adott ételt elkészíteni, ami kifogna a tudásomon. Számomra tíz könyvből kettő-három az, ami hasznos lehet. Ilyen a legutóbb kezembe került és azóta többszörösen is letesztelt Bea konyhája.
Gáspár Beát azt hiszem nem kell senkinek sem bemutatnom. Családi tv műsorukról az egész ország beszélt. Az akkor történtek alapján felcímkézték őt és a családot is. Azonban Bea asszony rácáfolt az előítéletekre. Miután megnyert egy főzőműsort, idén ősszel megjelent a szakácskönyve.
Átlapozva elsőre feltűnt, hogy a receptek egyszerűek, letisztultak. Nincsenek túl bonyolítva. Az ételek változatosak, és a hozzám hasonló kezdő szakácsok is könnyen el tudják készíteni azokat. Kiemelten tetszett az is, hogy már a képek alapján elkapott az érzés, ezt még én is meg tudom csinálni. Bizonyos szinten nosztalgikus ételeket készíthetünk el.
Több receptet kipróbáltam, szerencsére pozitív visszhangot kaptam. Legyen szó akár egy egyszerű bodakról, ropogós rakott burgonyáról, Stefánia-vagdaltról vagy éppen zöldfűszeres csirkeroládról. Élmény volt az előkészület, az elvégzett munka, és a várakozás is. Komolyan, még az utána következő takarítás is jobb kedvvel telt.
Örülök, hogy olyan kötettel bővült szerény szakácskönyv gyűjteményem, amit nem csak ünnepi alkalmak során, hanem egy átlagos hétköznapon, hétvégén ugyanúgy fellapozhatok.
A könyv a BOOOK Kiadó gondozásában jelent meg.
2 gondolatokat “A konyha és én – szakácskönyv-ajánló”
A hozzászólások lezárva.