Bret Easton Ellis neve egybefonódik a nyers, kegyetlen stílusú történetekkel. Tökéletesen ábrázolja az emberi gyarlóságot, a fogyasztói társadalmat annak minden árnyoldalával együtt. Filmszerűen pörgő regényei egy életre nyomot hagynak az olvasóban. Már-már provokál, minél jobban felkavarjon. Ezért talán egyike a legmegosztóbb szerzőknek. Régen több könyvet is olvastam tőle. A kultikussá vált Amerikai psychot, a Nullánál is kevesebbet, a Királyi hálószobákat.
Idén megjelent a legújabb kötete, A szilánkok, melyről azt írták, a két könyvének (Amerikai psycho, Nullánál is kevesebb) keveréke. Kíváncsi voltam, tetszett a borítója és régen olvastam a szerzőtől. A három ok elegendő volt ahhoz, kezembe vegyem és elmerüljek a történetbe.
Los Angeles, 1981 ősze.
A tizenhét éves Bret az elit Buckley Gimnázium végzős tanulója, aki többnyire egyedül él Európát járó szülei luxusházában a Mulholland Drive-on, Mercedes kabrióval jár, gyönyörű barátnője van (illetve titkon néhány fiú diáktárs-szeretője), lelkes fogyasztója nemcsak a különféle tudatmódosítóknak, de a mozifilmeknek és az aktuális pophimnuszoknak is – és legfőbb vágya, hogy a középiskolát befejezve maga mögött hagyja ezt a konstans színleléssel járó kényelmes látszatéletet, és valóra váltsa regényírói ambícióit.
Ám a gördülékenynek remélt átmenetet kamasz- és felnőttkor között egy új osztálytárs, a vonzó és rejtélyes Robert Mallory érkezése zavarja meg. Ráadásul a homályos múltú fiú nyomában feltűnik a színen egy holdkóros hippiszekta, a Másvilág Lovasai is, valamint a Pákász néven elhíresült sorozatgyilkos, aki fiatal lányokat rabol el, hogy groteszk „módosítások” segítségével „újraalkossa” áldozatait. Egyre sokasodnak a vészterhes előjelek, ahogy a téboly mind közelebb férkőzik a Buckley diákjainak gondtalan buborékvilágához – és miután a tragédia bekövetkezik, Breten egyre jobban elhatalmasodik a gyanú, hogy van valami kapcsolat Robert és a Pákász között.
Igazából már az első fejezettel elérte azt a szerző, ne akarjam letenni a könyvet. Vajon mi történet? Mi az a borzasztó trauma, ami akkora sokk élmény volt számára, hogy hosszú éveken keresztül pánikolt miatta? Ahogy haladtam előre, a feszültség fokozódott. Egyre erősebb lett. Ahogy a szöveg nyelvezete is. Sokkoló vulgáritás, szexualitás, erőszak. Közben pedig én is egy kamasz voltam, ott ültem a szereplők mellett az autóban. A tucat popkulturális utalás, rengeteg zene ad egy pluszt az élményhez. A kötethez szinten minden zenei stream oldalon található lejátszási lista. Mindenképpen megéri hozzákapcsolni az olvasáshoz.
Úgy csináltunk, mintha minden rendben lenne, amikor nyilvánvalóan nem így volt, és tudtam, hogy valami felszínre fog törni, és akartam is, hogy ez bekövetkezzen – ki kellett szabadulnunk a fullasztó helyzetből, ki kellett józanodnunk, a némajáték végül már csak akadály volt.
A szilánkok iszonyú sokrétű, rengeteg mindent akar egyszerre elmondani. Néha talán túlságosan túlírt volt. Ennek ellenére a pszichológiai nyomás annyira el tud hatalmasodni az olvasón, nehezen szakad el a történettől. Sokszor éreztem kaotikusnak a fő vonalat, a szereplők viselkedése is olykor kizökkentett. Olyan érzésem volt, a szerzőre ráhagytak mindent, ezzel is erősítve a már megszokott stílusát. Fájdalmas és sokkoló felnőtté válás a 80-as évek Amerikájában, a lehetőségek hazájában, ahol minden megtörténhet, és meg is fog történni.
