Ha jól emlékszem, tavaly merültem el jobban Fredrik Backman műveibe. Humor, dráma, irónia mind megtalálható a regényeiben. A legfontosabb pedig az, hogy teljesen ki tudja kapcsolni az embert az olvasás során. Erre pedig időnként mindenkinek szüksége van. Most egy újabb regény adta meg számomra az érzést. Carsten Henn A könyvsétáltató volt a tettes.
A hetvenes éveiben járó Carl Kollhoff nem mindennapi könyvesbolti eladó. Esténként, zárás után gondosan becsomagol néhány könyvet, mintha ajándékba adná, és házhoz szállítja azokat kivételes ügyfeleinek a város festői utcácskáiban tett körsétáján. Már-már barátság fűzi ezekhez a különös, álomvilágukba zárkózó emberekhez, mert ő a fő kapcsolatuk a külvilággal. Carlt mindannyian egy-egy irodalmi alakra emlékeztetik, képzeletében népszerű regényhősök tulajdonságaival ruházza fel őket, miközben csupán annyit tud róluk, hogy milyen olvasmányt várnak tőle hétről hétre. Egy nap azonban váratlanul mellé szegődik Sasa, egy kíváncsi és cserfes kilencéves kislány, aki nemcsak az idős könyvkereskedő világát forgatja fel fenekestül, hanem vásárlói olvasási szokásait, sőt életét is…
– Tudod, nincs olyan könyv, ami kivétel nélkül mindenkinek tetszene. És ha létezne ilyen, az biztosan rossz könyv lenne. Nem barátkozhatunk mindenkivel, mert nincs két egyforma ember. Különben nem lenne senkinek egyénisége, saját bogara meg karaktere. Ez ráadásul sokakban csak viszolygást keltene, mert igényeljük, hogy a másiknak igenis legyen bogara meg karaktere. Érted, amit mondok? Minden embernek más-más könyv való. Mert amiért az egyik tiszta szívéből lelkesedik, az a másikat abszolút hidegen hagyja.
Ahogy az elején írtam, a kötet teljesen ki tudott kapcsolni. Mindent megtaláltam benne, ami ahhoz volt szükséges, jól érezzem magam. Az idős bácsi bölcsessége, a gyerek kíváncsisága, a könyvek okozta élmények mind együttesen megerősítettek abban, miért jó olvasni, miért kell olvasni. Mit jelentenek és milyen hatással tudnak lenni a könyvek az emberre.
Carl megértette azokat, akik a könyvet úgy gyűjtik, mint más a bélyeget. Akik kedvtelve pásztázzák tekintetükkel a könyvek gerincét, mivel a könyvekben olyan emberek kelnek életre, akikhez kötődnek, olyan sorsok teljesednek be, melyekben osztoznak. Vagy osztoznának. Akik úgy gyűjtik maguk köré a könyveket, mint egy jó barátokból álló lakóközösséget.
A könyvsétáltató története nem lett maximálisan tökéletes, sok mindenből lehetett volna többet kihozni. Viszont ennek ellenére is megvan benne a kedvesség, a szívmelengető érzés. Nem a cselekmény, sokkal inkább a sorok által adott érzések és gondolatok összessége adja a lényegét.
Ideális választás könyvmolyoknak, vagy olyan olvasóknak, akik még nem merültek el teljesen a könyvek világába. Sőt, szerintem, ha valakinek meg akarod mutatni miért jó olvasni, akkor is jó választás. Természetesen Backman rajongói is élvezettel forgathatják majd.
A könyvsétáltató ezen az oldalon rendelhető.
