„Írj keveset, kiválóan, semmint sokat, átlagosan” – Szántó Dániel

Szántó Dániel tavaly tűnt fel a magyar könyvpiacon, krimi műfajban. Első kötete a Revans, hamar közönségkedvenc lett és elég szép értékeléseket kapott az olvasóktól. Idén megjelent második könyve, Az üldözött. Vajon megismételhető a siker? Hogy fogadja a szerző a kritikákat? Szántó Dánielt kérdeztem.

Igen, a bejegyzés nem éppen mai darab. 2017-ben kérdeztem még Dánielt. Azóta a megjelent regényei száma duplázódott, már négy kötetnél tart. Egy pap vallomása és a Hatszög után a két, a bejegyzés elején említett könyve is megújult külsővel kerül hamarosan a boltok polcaira. Ennek apropóján gondoltam, újra előveszem a beszélgetést.

Milyen érzés két kötetes szerzőnek lenni?

Őszintén? Megnyugtató. Míg egy elsőkönyves szerző életét beárnyékolja a bizonytalanság, addig a második regény megjelenésével már megvan az az alap, amire lehet építkezni. Folyamatosan érkeznek impulzusok, visszajelzések, biztató szavak, amik segítenek átlendülni a holtpontokon. Ez hasonló érzés lehet, mint amit egy hosszútávfutó tapasztal, aki a verseny elején még nem tudja, mire számíthat, de a táv felénél már látja a célt, és ez lehetőséget ad a tervezésre. Persze azt is hozzá kell tennem, hogy nem sokat számít a mennyiség. Írj keveset, kiválóan, semmint sokat, átlagosan. De egy szerzőre valóban máshogy tekintenek, ha kiadják a második kötetét. Onnantól sokkal komolyabban veszik.

A második kötet, Az üldözött sokkal biztosabbnak, összetettebbnek tűnt számomra. Mennyiben volt más megírni, mint az elsőt?

Az üldözött az előző regényben nyitva hagyott történetszálra építkezik, így adva volt egy út, amit folytatni kellett. Eleinte nagy kihívást jelentett a visszautalások optimális egyensúlyának megteremtése. A regénynek érthetőnek kell lennie azoknak is, akik nem olvasták az előző könyvet, de a túlzásba vitt magyarázat ronthatja az olvasási élményt. Később az akciójelentek hiteles leírása okozott fejtörést. Gyakran hangoztatom, hogy az én történetem reálisak, akár a való életben is megtörténhetnének azok az események, amikről írok, tehát a lehetőségek korlátozottak. Márpedig bemutatni egy életszerű szökést Magyarország legszigorúbban őrzött fegyházából… Nem egyszerű feladat.

Mennyire befolyásoltak az első kötet utáni kritikák az írás során? Figyelemmel kíséred a köteteiddel kapcsolatos véleményeket? 

Minden recenziót elolvasok a könyveimmel kapcsolatban. A kritikusok a saját ízlésük szerint közelíti meg a könyveket, szóval a szerző sokféle nézőponttal megismerkedhet. Ez kétségtelenül jó. Vannak hasznos észrevételek, és ezekből lehet táplálkozni, de nem szabad túlzásba esni. Sokat segít mentálisan, ha érkezik egy pozitív értékelés, új lendületet ad és könnyebb haladni az írással. Ha érkezik egy negatív hangvételű megjegyzés, akkor az éberebbé tesz. Újból átolvasom a kritikus részeket és jobban odafigyelek. Ha úgy tetszik, nem kényelmesedhetek el.

Valahogy úgy érzem mást szerettél volna most bemutatni. Több volt az akció, kevesebb volt a szereplőkkel foglalkozó részek. Ez mennyire volt szándékos részedről?

Míg a Revans a klasszikus krimi vonalát követi, addig Az üldözött más irányt vett. Ahogy említetted, ebben a kötetben több az akció, az izgalmas, vérre menő jelenetsor, de van ennek egy árnyoldala is, mégpedig a nyomozati részek háttérbe szorulása.  Van, akinek ez tetszik jobban, van, akinek az. Én mindkettőt szeretem. Mivel ez egy folytatásos regény, így az előre kijelölt útról nem lehetett letérni. Már a Revans írása során tudtam, hogy mik lesznek Az üldözött fő jelenetei, tehát a forgatókönyv relatíve korán összeállt. Elégedett vagyok az eredménnyel. A lélektani részek adják a könyveim igazi mélységét, az pedig kétségtelenül jelen van mindkét regényben.

Ezúttal milyen kutatómunka, kivételes élmény élt az írás során?

Börtönlátogatáson ezúttal is voltam, hiszen a könyv egyik meghatározó helyszíne a Budapesti Fegyház és Börtön intézete. Sok érdekes történetet hallottam, és ezek egy részét beleépítettem a regénybe. Egyébként sokat táplálkozok a mindennapi életből, ha megakad a szemem valami különlegesen, akkor abból ihletet merítek és leírom.

Hogyan tovább? Harmadik könyv?

Pontosan. A forgatókönyv már elkészült és hozzáláttam a regény megírásához. A következő kötet Az üldözött utáni időszakot hivatott bemutatni, egy igazi krimis történet lesz, ami az első lapjától az utolsóig hátborzongató. Jövő nyárra tervezem a megjelenést, aztán valamikor a későbbiekben írni fog egy önálló regényt, ami nem kapcsolódik az eddigiekhez. Izgalmas feladat. Alig várom, hogy hozzálássak.

Szántó Dániel regényeiről ide kattintva olvashatsz bővebben.