„Kezdjük ott, hogy ne sikeres író akarjon lenni, hanem írjon” – Huszti Gergely

Nagyon sokan készülnek arra, megírják életük nagy történetét, első könyvüket. Ám az ötlettől a kivitelezésig, addig, hogy megjelenjen a mű, nagyon hosszú utat kell bejárni. De hogyan kezdjünk neki? Mi van, ha elakadtunk? Történetírásról, íróvá válásról Huszti Gergelyt kérdeztem, aki nemrégiben elindította kreatív írással foglalkozó oldalát, a memoment.hu-t, ahol tanfolyam segítségével érhetjük el azt, hogy akár sikeres író váljon belőlünk.

MeMoment, miért pont ez a név?

Kicsit korábbról kezdem, ha megengeded. Amikor idén januárban eljöttem a Libritől, először nem a felszabadultság volt a meghatározó élményem, hanem a hiány. Jó két hónapig nem találtam a helyem, nem volt napi ötven e-mail a levelezőmben, kapkodó telefonok, szerzőkkel egyeztetés, kiadói értekezlet, éves tervezés és címekért való harc.

Egy dolog volt biztos az életemben, hogy nyáron megszületik Léda, második kislányom, és hogy szeretnék legalább egy-két évig „stay at home dad” lenni, vagyis olyan apa, aki napi szinten „átéli” a gyermekének fejlődését, sőt, baromira igyekszik, hogy jó segítség legyen az otthoni teendőkben is. Nagyon régóta vártam erre. Tehát ez volt a kiindulási pont. Március végén elmentünk Velencébe, és a gondolák városában találtuk ki feleségemmel, hogy ha már évek óta örömmel és lelkesen tanítom a kreatív írást, és tizenöt éve szerzőkkel dolgozom jó és rossz kéziratokon, akkor ezt kell csinálom, akár egyedül is, nincs mese. Visszanézve minden olyan egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik. Pályáztunk, nyertünk, létrehoztunk egy itthon egyedülálló szemléletű kreatív írás online-tréninget, és mostanság gyűjtöm a hasznos együttműködéseket, ahogy ez már lenni szokott a vállalkozások körében. A MeMoment név egyébként arra utal, hogy ez az „Én Pillanatom”, mármint a leendő íróé, legyen bár a célja sikerlistára kerülni készülő regényével, vagy a business-éhez elengedhetetlen kiadvány megírása, vagy egyszerűen az önkifejezés, a mi szolgáltatásunk őérte van.

Story coach: hogy értsük pontosan a fogalmat?

Irodalmi szerkesztő, majd főszerkesztő voltam, amióta a pályán vagyok, ebben élek. Elgondolkodtam, hogy miben más az, amit tőlem kapnak a szerzőim, mint amit egy megszokott kiadói folyamatban az agyonstrapált szerkesztő adhat. Megnéztem, hogy kikkel dolgoztam együtt az elmúlt évek során, és hogy vajon miért szerették a közös munkát. Biztosan nem csak azért, mert sikerszerzők lettek. Arra jutottam, hogy nagyon erősen át tudom élni az alkotási folyamat minden pontját. Nyilván ebben az is benne van, hogy bár én nem szerzőként tanítom az írást, ahogy több író is teszi kis hazánkban, de több száz dalszöveget írtam, több ezer kéziratot olvastam, és annyiféle rezdüléssel, lélektani típussal volt szerencsém együtt dolgozni, hogy nem esik nehezemre rálátni egy-egy szerző gondolatmenetére. A story coach tehát veled gondolkodik, inspirál és provokál, nem csak szakmailag, de emberileg is ott áll melletted a folyamat során.

Aki elvégzi a tanfolyamot, abból mindenképpen lehet író? Találkozhatunk vele a boltok polcain?

Ez így nagyon szűkös megfogalmazás. A jelenleg elérhető online tanfolyamom kezdőknek szól, tehát semmilyen előképzettséget nem igényel. Hiszek a kezdő szellem erejében, ahogy én is sokszor átéltem azt a hihetetlen energia flow-t, ami a „most indulok neki életemben először a fekete pályának” érzéséből fakad. Ebben nagy potenciál van, az írás terén is. Tehát nem a végcél felől fogalmazzuk meg a tanulási folyamatot, mint a nyugati kultúra teszi az esetek zömében. Ha teszem azt, a szűk családodnak akarod megírni az életed történetét, tehát mindösszesen 3-4 olvasóra számítasz, attól még az lehet jó, sőt, legyen is jó! Nem kevesebb vállalás, mint a sikerlistára áhítozni, ami sokszor talmi csillogás.

Tehát tanulj, fejlődj, állj neki, írd a mondataidat, és kérd a segítségemet, ha még jobbat szeretnél. A világ szét van írva, mindenki ír mindenkinek. Ritka a nagybetűs Író, nem csak itthon. Tehát magadhoz képest kell fejlődnöd, ez a cél.

Mit gondolsz arról, hogy sokan azt mondják, itthon sokkal többen akarnak írókká válni, mint amennyit a szakma elbírna.

Bizonyosan így van. Ahogy mozogni is többen mozognak, mint ahány sportolót a versenysport elbír. De visszakérdezek; miért is kéne mindenkinek tőkeerős kiadóhoz szerződnie? Könnyű pályának tűnhet; szeretek olvasni, a barátaim szerint jól írok, könyvet kéne írnom, és akkor otthon ülve megkeresném a betevőt, sőt, némi ismertségre is szert tennék, gondolják. Ennél azért cifrább ez az ügy. Azt szoktam mondani a csoportos kurzusaimon, hogy a jó olvasó jobb író is lesz. Tehát először értenem kell a hatásmechanizmust, ahogy az érzelmeket és gondolatokat belőlem kiváltja egy-egy írás ahhoz, hogy utána én is tudjak élni ezekkel az eszközökkel. Ez tanulható, a tehetség nem. Ha innen nézed, akkor ez nem a kiadókról szól, hanem az írásról és az egyénről.

Az íráskészségen túl milyen személyes tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy valaki sikeres íróvá váljon?

Kezdjük ott, hogy ne sikeres író akarjon lenni, hanem írjon. Kedvenc kanadai-indiai stand-up komikusom Russell Peters mondja mindig, hogy hány olyan barátja van, aki híres golfos, zenész vagy színész szeretne lenni, évtizedek óta erről álmodozik, és amikor megkérdezi tőlük, hogy hány koncerten voltál, hányszor ütöttél a pályán, hány színészmesterség kurzusra jártál, akkor bevallják, hogy „még” egyen sem, de terveik között szerepel. Tehát kezdjük ott, hogy írjon, és legyen elképzelése arról, hogy milyen műfajban szeretne megmutatkozni, mi áll neki jól, mit bír el, és mit nem. Ira Glass mesterien mondja, hogy amikor belefogsz az írásba, rossz szavakat rossz sorrendben pakolsz egymás után, de van ízlésed, aminek segítségével megérzed, hogy ez még bizony rossz. Innen indulunk, javulunk, és végül legyőzzük magunkat, fejlődik az ízlésünk, és a történetmesélési tehetségünk is. A többi gyerekjáték.