Megdöbbentő kijelentést tett a magyar szerző a világunkról, rólunk magyarokról. Egy cím, amire nagyon sokan felkapják a fejüket, és kattintanak. Esetleg olvasás nélkül osztják is a bejegyzést, kommentálják. Részben erről is szól Krekó Péter Tömegparanoia 2.0.
Miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméleteknek? Miért hisszük azt, hogy mindig csak mások lehetnek álhírek áldozatai, de mi sohasem? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Miért és kik terjesztik az álhíreket a koronavírus-járvány idején? Magyarországon Krekó Péter 2018-ban megjelent hiánypótló könyve vizsgálta először tudományos mélységgel és igényességgel az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet olvasmányos stílusban mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai mozgatórugóit. Az új, javított kiadás az elmúlt két év történéseire is reagál, és a koronavírus-járványnak és a modern ,,törzsi” mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.
A közösségi oldalak térnyerését követően az embereknek sokkal nagyobb lehetőségük adódott megosztani másokkal a véleményüket. Hirtelen mindenki megmondóember lett. Politikai, vallási vélemények, trollkodás, félrevezetés, befolyásolás. Csak pár kifejezés, amivel biztosan találkozik az ember, egy körülbelül tíz perces facebook hírfolyam görgetés során.
Őszintén megvallom, én kerülöm ezeket a megosztásokat, a fél információkból való következtetéseket és az álhíreket. Némelyik annyira abszurd, hogy nem tudom mit gondoljak az illetőről, aki erősen kardoskodik az igaza mellett. Végiggondolom ismeretségünket és próbálok a nyomára bukkanni valaminek, ami magyarázatot adhat. Ez azonban kevés. Itt jön segítségül a bejegyzés elején már említett kötet.
Kreko Péter igazi hiánypótló művet alkotott. Érthetően, érdekfeszítően magyarázza el az álhírek, összeesküvés-elméletek pszichológiáját. Miért hiszünk bennük? Miért jó egy erőszakos, félelmet keltő világban hinni? Vajon milyen ember az, aki ezeket feltétel nélkül elhiszi? Kinek az érdekét szolgálja a dezinformáció? A hamis hírek miért érdekesebbek?
A könyv által sok mindent megértettem, átértékeltem. Elolvasva a kötetet már azt érzem, nem veszek el a rengeteg információ között. Segít tisztán látni. Minden embernek kezébe adnám, olvassa el. A benne található tudás által másként állnánk a hírekhez, ez pedig hozzájárulna ahhoz, kevesebb stressz érjen minket a mindennapokban.
Nagyon jól visszaadja a Tömegparanoia 2.0 tartalmát Veiszer Alinda szerzővel történő online beszélgetése. Érdemes megnézni. A könyv előtt, vagy utána.
A szerző
Krekó Péter szociálpszichológus. Az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének docense, a Political Capital Institute igazgatója. 2016-2017-ben Fulbright-ösztöndíjas vendégoktató volt az egyesült államokbeli Indianai Egyetemen, majd a Johns Hopkins Egyetem Bologna Intézetének külső munkatársaként is dolgozott. Jelenleg a washingtoni Center for European Policy Analysis agytröszt munkáját is segíti külső munkatársként. Fő kutatási témái a dezinformáció, az álhírek és az összeesküvés-elméletek, az autoriter politikai befolyás Nyugaton, illetve ennek kapcsolata az európai populizmussal és radikalizmussal. Ezen témákban tudományos publikációin túl rendszeresen jelennek meg írásai és nyilatkozatai vezető nyugati médiumokban.
Kiadja az Athenaeum Kiadó
