Szerelmem, Coney Island

Szerelmem, Coney Island. Elsőre azt gondoltam cím és borító alapján, valami nyálas, romantikus regény. Aztán megláttam, hogy a Jelenkor Kiadó adta ki, már vissza is vontam az előzetes elképzeléseimet. Tudtam, valami nagyon különlegessel fogok találkozni.  

Michael és Caitlin huszonöt éve titokban találkozgat Coney Islanden. Ezek az együtt töltött, lopott órák éltetik őket, hiszen egyikük sem mer kilépni boldogtalan házasságából. Egy fagyos téli délutánon, a bezárt, holtszezoni fürdőhelyen válik számukra nyilvánvalóvá, hogy egyik pillanatról a másikra minden megváltozhat, mert a férfi felesége súlyos beteg, a nő férje pedig a Közép-Nyugatra akar költözni. Michaelnek és Caitlinnek fél életnyi szenvedélyes viszony után el kell dönteniük, milyen sorsot választanak, és számot kell vetniük kötelezettségeikkel és vágyaikkal. 

Vajon az ember hozhat helyes döntést párkapcsolat szempontjából? Lehet egyszerre szeretni két embert? Vajon, ha valakit igazán szeretek és jó mellette lenni, akkor abból miért nem akarom az egészet? Miért elégszem meg alkalmanként pár órával? Elengedés, vágyakozás, elkerülni az elkerülhetetlent. Az emberi érzésekről beszélni nehéz. Olvasni róla is megterhelő. 

Azok a szerelmesek, akik életben akarnak maradni, megtanulnak morzsákon élni, mindenből kihozni a legtöbbet, a legjobbat. Hazudnak, csalnak és becsapnak, közben pedig átkozottul igyekeznek, hogy a vágy égető fájdalma ne cincálja szét őket. 

Billy O’Callaghannek sikerült a világ legbonyolultabb, legösszetettebb dolgáról olyan érzékkel és finomsággal írni, amire csak nagyon kevesen képesek. Maga a történet sem mondható hétköznapinak. Mindez az író stílusával keveredve különleges élményt nyújt. Nincs manír, nincs közhely, nem rág a szánkba semmit. Csupán megmutatja a valóságot. Keserédesen, borongósan.  

A Szerelmem, Coney Island egy olyan szépirodalmi alkotás, mely tökéletes belépő lehet a komolyabb, nagyobb lélegzetvételű regényekhez. 25 év 265 oldalon.

A kötet ezen a linken rendelhető.