Az elmúlt öt-hat év alatt hazánkban a mesekönyvek kínálata rohamosan emelkedett, és emelkedik napjainkban is. Személy szerint úgy vélem, bizonyos szintű túlkínálat van. Felmerült benne a kérdés, miként lehet eligazodni a könyvesboltban a mesekönyvek között? Milyen az ideális mesekönyv, melyik korosztály számára mit érdemes választani? Mire számítson az, aki mesét szeretne írni, és azt publikálná, viszont látná a könyvesboltok polcain? Csapody Kingával, a Manó Könyvek kiadóvezetőjével beszélgettem. „Szerintem az a fontos, hogy a gyerekünket ismerjük”
Regények esetén talán könnyebb dolga van egy kiadónak, szerkesztőnek. Mi a helyzet egy mesekönyv esetén? Szöveg szempontjából, milyennek kell lennie a történetnek? Játékos, hétköznapi? Minél egyszerűbb?
Regényeknél szerintem pont, hogy nehezebb. Sokszor még borító sincs, csak egy jól/rosszul megírt szinopszis, annak a pár sornak, zanzának kell felkeltenie az érdeklődésünket. Egy mesekönyvben az illusztráció is segít, hogy megnézzük, kinyissuk.
Ha gyerekkönyvekről beszélgetünk, sokan nem is gondolnak bele, hogy ez valójában mennyire összetett fogalom. Vegyük most a babakönyveket (0-2 év között). Egy bölcsis korú gyereknek még kevés, érthető szöveg kell (esetleg a ritmusa, dallama lehet még fontos), az illusztráció meghatározó. Az ovisoknak fontosak, hogy a történetekben magukra ismerjenek, eligazítsa őket a világban. (Barátnőm, Bori-sorozat tökéletes példája ennek). A korral arányosan nő az a hosszúságú szöveg, amit be tudnak fogadni, bonyolultabb történetszövés is működik. Abban, hogy a fantáziájuk szabadabban szárnyalhasson az is, jó, ha egyre többször füllel követik” csak a mesét. Itt már van olyan oldal, ahol nincsenek nagy illusztrációk, de még azért sok, színes kép kell. (Bojta színre lép, Nadin, Tony Wolfok) Az önálló olvasóknál a gyakorlás miatt megint más szempontok fontosak: nem túl hosszú, nem többszörösen összetett mondatok, érthető kifejezések, egyenlő hosszúságú fejezetek – és nem utolsósorban a sikerélmény, hogy ő már el tud olvasni egy egész könyvet! Minél biztosabb az olvasás, a tempó, a szövegértés annál fontosabbá válik az, hogy izgalmas legyen, esetleg humoros. A kiskamaszoknál az éppen aktuális trendek is játszanak, mert igenis van divatos állat, téma. Kiskutya, aki nyuszi akart lenni.
Jellemzően magával a történettel érdemes próbálkozni, vagy már egy megnyerő illusztráció is hozzájárulhat a kiadás elindításához?
Sokan gondolják, hogy ha már egy barátjuk (vagy saját) illusztrációjával kopogtatnak, akkor az előnyt jelent. Pedig szinte sohasem, sőt. Sokszor azzal sincsenek tisztában, hogyan kerülnek a rajzok a helyükre a szöveggel, és mennek a nyomdába. Sokkal valószínűbb, hogy ha egy képzett, tehetséges, de még sosem publikált rajzoló küld egy átgondolt portfóliót, amiben megmutatja, hogy milyen stílusokban tud alkotni, akkor egy új projektnél kérünk tőle próbarajzot. Kilenc éve jött Mechler Anna kézirata, és pár nap különbséggel egy fiatal fiú, Hajba László mailje, amiben csatolta a rajzait. Nagyon örülök, hogy én lehettem a matchmaker, azóta ha jól számolom a 8. közös könyvük készül idén Kerékmesék nagy könyve. Egy kiadó látja, hogy melyik szöveghez mi illik, a saját portfóliójából milyen hangulatú, stílusú könyv hiányzik épp, milyen típusú képi világra rezonálnak az olvasói, érdemes ezt ránk bízni inkább.:)
Adva van egy kézirat, hogy kerül kiválasztásra az illusztrátor? Hogy dől el, milyen legyen a képi anyag, és annak mennyisége mitől függ? Értem ezalatt azt, hogy pár szereplő, vagy teljes oldalas képek, bemutatva a történet nagyrészét?
Ahogy az elején említettem, az illusztráltság fokát általában a korosztály határozza meg. De míg a világban sok helyen még a teljesen szöveg nélküli képkönyvek is sikeresek tudnak lenni, a magyar piac nagyon érzékeny a szövegmennyiségre, így egy pár szó/oldal arányú képes könyv sem számíthat átütő sikerre – úgy tűnik, nagyon nehezen mozdul onnan a piac, hogy szeretünk sok szöveget kapni a pénzünkért. Ebben nem csak az árérzékenység játszik nagy szerepet („ezt 10 perc alatt elolvasom, és ennyibe kerül”), hanem meggyőződésem, hogy az is, hogy még mindig kevesen mernek fejből mesélni, vagy csak beszélgetni a képekről.
Neked melyik a kedvenc köteted, ha van ilyen?
Én kifejezetten rossz vagyok ebben, mondhatjuk, hogy képtelen a kedvencelésre – sem íróban, sem zenében, se színben, se fagyiban nem megy. Aktuálisan a szívemhez közelebb lévők vannak mindig. A tavalyi kedvencünk Nyúl Péter volt Szabó T. Anna és Dragomán György fordításában, nyilván idén sem esett ki a szívünk csücskéből, pláne, hogy a most érkezett kis lapozókat az akkor még 7 éves fiam fordította. De nagyon várom most Szederberek meséit, ami meg velem egyidős, de eddig nem jelent még meg magyarul. Nem csak szép könyv lesz, de Halmai Gergely fordításában igazán jó is. Én rajongok Malacért és Libáért a legutóbbi rész, a Fogjunk verebet! szerintem elképesztő vicces is, mindenkinek ajánlom!
Említetted az ár/szöveg mennyiség kapcsán, sok szöveget szeretnek kapni az emberek. Erről az is eszembe jutott, nagyon nehezen nyitnak a modern mesék felé. Miért erősebb még mindig a klasszikus mesék világa? (Népmesék, Szutyejev, Kisvakond vagy mondókáknál pl. Fűzesi Zsuzsa.) Persze ezek is jó, de mégis számos új kötet van, ami legalább olyan izgalmas és tartalmas.
Szerintem ki is mondtad a kulcsszót: annyira sok új van, hogy elvesznek, ez meg egyfajta biztonságot ad visszanyúlni a már ismerthez. Képileg is, de a szövegek pedig felidézhetik a szülőknél, nagyszülőknél, amikor nekik olvasták ezt. Persze nem minden működik annyi idő után is, meg egy másik kis embernél, szóval tudnak itt nagy csalódások lenni. Van azonban, ami tényleg nem múlik el, mindig ugyanolyan jól működhet, és van ahol az illusztrációt kell megújítani, hogy ne távolítsa el a mai gyerekektől. (a sokadik Csipike utánnyomás jön most Pásztohy Panka rajzaival) És főleg ne a kamaszoktól, ezért is indítottuk a gyönyörű borítójú Örök kedvenceket, a Kisasszonyokat, a Burnett műveit (Titkos kert stb)..jaj, de ha ebbe belekezdek messzire visz.
Ha végignézem a könyvesbolti kínálatot, azt látom nagyon sok féle méretben vannak könyvek. Kisebb, nagyobb, négyzet, téglalap. Mitől függ az adott méret?
Főként korosztálytól, de azért attól is, hogy egy albumot, vagy böngészőt nem lehet miniben bogarászni. Kicsiknek is látniuk kell a képeket, meg ergonomiailag is számít, hogy a felolvasós mesék képeit nekik közben látniuk kell, körbe tudjuk ülni. Vagy hasalni, szóval körbekukckózni. Kamaszoknál a táskába csúsztathatóság, kézbesimulás a fontosabb szempont.
Milyen tanácsot tudnál adni a szülőknek, mire érdemes figyelni mesekönyv választás esetén?
Az a fontos, hogy a gyerekünket ismerjük, és kínálgassuk meg mindig különböző dolgokkal. Ha látja, hogy képileg vagy épp nyelvileg is olyan sokszínű a világ, és mindegyik lehet jó, csak egyik vihogósan jó, másik meg elgondolkodósan, a harmadikból meg mennyi minden ragadt ránk… nos az a legjobb, ami történhet vele és velünk.
Szerintem fontos, hogy ne szóljuk le azt, ha valami neki tetszik, nekünk pedig nem.
