A magyar könyvpiacon, ha a horror műfajáról beszélünk, pár apró kivétellel minden olvasó Stephen King nevét mondja. Mondjuk megértem, mert alapjáraton nem fogad minket a bőség zavara a könyvesboltba betérve, horror történetet keresve. Hogy ez miért alakult ki, jó kérdés. Nem igazán karolta fel egy kiadó sem a műfajt. Míg külföldön vannak speciálisan ezzel a zsánerrel foglalkozó kiadók, itthon egy-egy kötet jelenik meg úgy mellékesen. Szerencsére van nekünk egy Veres Attilánk, aki a műfaj egyik, ha nem a legjobbja itthon.
Veres Attila Zsoldos Péter-díjas író, forgatókönyvíró. 2017-ben jelent meg első regénye, az Odakint sötétebb, az Agave Könyvek kiadásában. A kötetet beválogatták a Margó-díj shortlist 2017-es jelöltjei közé. Novellái rendszeresen megjelennek a Black Aether magazinban és kísérőkiadványaiban. 2018-ban jelent meg második könyve, az Éjféli iskolák című novelláskötet, amely 15 történetet tartalmaz. 2022-ben jelent meg a harmadik kötete, a Valóság helyreállítása. A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk – vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.
A horror olyan irodalmi műfaj, amelynek középpontjában a félelem áll. A horror célja az emberi félelemmel való játék, a félelemkeltés. Fontos tulajdonsága, hogy mint irodalmi műfaj, az olvasó önmaga is belemegy ebbe a játékba, miközben végig tudja, hogy félelme csupán a képzelet szülötte és így alaptalan. A horrornak nem célja semmilyen erkölcsi tanulság elérése, pusztán a borzongással keltett szórakoztatás. Ebből a szempontból a horror igen eltér a klasszikus irodalmi műfajoktól.
A valóság helyreállítása
A szerző munkáját a legújabb kötetének olvasásával kezdtem. Erős horrora számítottam. Kaptam is belőle, meg nem is. Sokkal inkább a belső félelmeire, paráimra hatott. Az a fajta pszichológiai terror jelent meg a sorok között, amikor inkább nem megyek ki a sötét folyosóra és egy széket teszek a bezárt bejárati ajtó elé. Szörnyűlködtem és reménykedtem, soha nem lesz valóság egyik történetéből se.
Miután befejeztem a könyvet, sokáig ott tartottam az asztalomon. Nézegettem, újra a kezembe vettem. Arra voltam kíváncsi, képes -e másodjára is elborzasztani, vagy szimplán az újdonság ereje nyügözött le. Random kerestem egy novellát amit újraolvastam. Ismételten kirázott a hideg, feszült lettem, kényelmetlen volt a szék.
A valóság és a pokol szavak jelentése tökéletesen azonos, és a két szó szabadon felcserélhető egymással. Csak ízlés kérdése, hogy épp melyiket használjuk.
Nem volt más választásom, megrendeltem a szerző két korábbi könyvét is. Elképesztő öröm, hogy magyar szerzőtől olvashattam ilyen könyvet. Remélem sokan felfedezik maguknak és legalább akkora népszerűségnek fog örvendeni mint Stephen King.
