Egy fiatal, motivációval és energiával teli lány, aki az élet számos területén igyekszik helytállni. Ezúttal a könyvek világába merült el, de nem mint olvasó, hanem mint író. Billegéri Annát kérdeztem első regényéről, írásról, tapasztalatairól. „Vigyázzatok, mert a végén még belekerültök a könyvembe!” – Billegéri Anna
Mikor megnéztem a weboldalad, az első, ami feltűnt mennyire sokrétű vagy. Kaszkadőr, blogger, színész és hamarosan az első könyveddel írónak is mondhatod magad. Nem nehéz ilyen különböző helyeken helytállni?
Egyszerűnek semmiképp sem mondanám, hiszen ezek rengeteg feladattal járnak. Sokszor előfordul, hogy túlvállalom magam. Az egyetlen szerencsém, hogy imádom a munkám. Nagyon szeretem a filmgyártás világát, szeretek dolgozni a külföldi produkciókban, folyamatosan megismerni új embereket. Sokak munkáját, zsenialitását pedig egyenesen csodálom. Emellett hatalmas kihívás is. A hosszú évek alatt megfordultam már sor részlegnél. Mind a kamera előtt színészként, kaszkadőrként, mind pedig a kamera mögött rendező asszisztensként vagy részleg koordinátorként. Folyamatos fejlődést, tanulást igényel és én pont ezt szeretem benne. Ha jobban megnézzük, minden, amit csinálok, összevág. Így vagy úgy, de kötődik a művészethez mind az írás, mind a filmgyártás.
Viszont ez a sokszínűség egyben széleslátókört is eredményez. Merítettél ezekből a területekből a könyvedhez?
Naná! Az én korosztályom holywoodi filmeken nőtt fel. A Delano trilógia stílusára nézve lényegében egy akció-vígjáték. A rengeteg izgalmas maffia jelenet, autós üldözések, bunyók, kommandós rajtaütések, a tinédzserek kicsapongásai, mind-mind az évek alatt összegyűjtött, magamra szedett tapasztalat a látottakból, megéltekből. Egy író mindig a környezetéből merít ihletet. Egy filmben megtetszik egy karakter, egy könyvben megtetszik egy jelenet, egy barátommal történik valami igazán érdekes. Az évek alatt ez a sok gondolat örvénylik az elmédben, kitörésre várva, mígnem tollat ragadsz és azt a millió megélt pillanatot történetté gyúrmázod.
Az első sorok és a végleges, utolsó mondat leírása között több, mint hat év telt el. Hogy látod, kellett ez az idő? Jobban megérett benned a történet?
Mondhatni már túlérett, mégsem bánom, hogy ilyen sokáig tartott. Mikor gimis koromban a dögunalmas órákon elkezdtem fantáziálni a Delano családról, a történet még nagyon kezdetleges volt. Egy-egy kiragadott jelenetet láttam, egy két szereplőt. A kézirat hosszú éveken keresztül lapult az íróasztalomban, olykor-olykor elővettem és olvasgattam. Ilyenkor mindig erősödött bennem a gondolat, hogy: igen, ez az én utam. Be kell fejeznem a történetet. Végül négy évvel ezelőtt nem volt munkám pár hónapig és elérkezett a tökéletes pillanat. Klaviatúrát ragadtam és kiírtam magamból mindent. Sokan nem is tudják, de a Delano trilógia első részével már elnyertem egy pályázatot a kiadásra, de végül visszaléptem. Milyen jól tettem! Annak a történetnek a komplexitása köszönőviszonyban sem volt a most piacra kerülővel. Azóta is hálás vagyok a sorsnak, hogy meghoztam ezt a döntést. Pontosan 7 év kellett hozzá, hogy ez a fordulatokkal, intrikákkal teli történet megszülethessen.
A történet hemzseg az izgalomtól, kalandtól. A maffia világáról már sokan írtak, miben más a tied, miben látod a történet erejét?
Egyrészt a stílusban. Én nagyon sokat olvasok. Nem egyszer előfordult, hogy egy könyv története nem volt nagy szám, de az író előadásmódja, humorérzéke, szellemessége folyamatosan, több könyvön keresztül is a fotelbe szegezett. Mindenki, aki eddig olvasta a Delano trilógiát az írói stílust dícsérte.
Legyünk őszinték: ez a könyv, nekünk, fiataloknak íródott. Fiatalos, modern, tele szlenges dumákkal, hellyel közzel káromkodással és a mai divathoz megfelelően a szex sem marad ki belőle. Emellett én nem szoktam rizsázni, nem szoktam oldalakon át tartóan leírni, hogy milyen berendezés van egy szobában. Így az egész történet nagyon lendületesen halad előre, szinte minden jelenet csattanóval végződik. Az első könyvnek a tagolása is az izgalmakra épül. Két részre osztottam: egy hat évvel előtte, és hat évvel utána részre. Ennek köszönhetően, két végkifejlete, két katarzisa van A második elcseszett alkunak. Egy a közepén, egy pedig a végén.
Másrészt, amiben a könyv erejét látom, az a történet. Eszméletlenül összetett, minden mondatnak, minden elejtett szónak jelentősége van.
A három könyv együtt, Amerikában élő olasz maffia családok hosszú évekre visszanyúló háborúját meséli el. Mikor anyukámmal kitaláltuk a történetet, plakátokat gyártottunk, családfákat rajzoltunk, egy-egy szereplő teljes életpályáját, személyes fejlődését papírra vetettük. Ez egy eszméletlenül izgalmas folyamat. Kitalálni mi, mikor, hogyan történik, miért akkor, hogy jusson el egyik karakter a romlás pöcegödréből a jófiúvá válás, megbocsátás oltáráig.
Persze, vannak benne klisék (miben nincsenek?), de ki ne imádna egy jól megírt klisét?
A történetet bátran építettem fel, egyes olvasónak akár már túl sok is lehet. Nem félek kinyírni a hőseimet, (ezt a Trónok harcából tanultam), a leglehetetlenebb helyzetbe hozni őket, vagy darabokra törni a szívüket.
Sok szerző a szereplőit magáról, vagy környezetéről mintázza. Mennyire vagy te Emma Holloway?
Én vagyok Emma Holloway. A csaj személyiségére nézve pont olyan, mint én: eleinte naiv tinédzser, aztán az élettől megkeményedett nagyszájú, vagány nő, aki minden helyzetből kivágja magát. Én az életben hasonló izgalmakat keresek, mint Emma. Mivel a valóságban nem egy maffia családba születtem, nem üldöznek a gengszterek és nyirbálják az embereket körülöttem, nekem másban kell megtalálnom az izgalmakat. Ezért csinálom az extrém sportokat. Mindent amit vízen lehet csinálni: wakeboard, vízisí, windszörf, kiteszörf, snowboard.
Ami a legviccesebb az egészben, hogy amikor az első részt írtam, a Terminátor: Sötét végzet forgatásán dolgoztam. A kollégáimat, főnökeimet, de még a sztárokat is beleírtam a történetbe. Persze minél fontosabb ember volt valaki, annál bugyutább szerepet kapott. Rettentően élveztem, hogy bolondot csinálok Schwarzeneggerből, James Cameronból és a többiekből.
Tehát üzenem azoknak, akik a környezetemben tartózkodnak:
Vigyázzatok, mert a végén még belekerültök a könyvembe!
Ismerd meg a történetet!
Billegéri Anna: The Second Fucked Up Deal – A második elcseszett alku (Delano trilógia 1.)
Az a dögös szemétláda volt a mindenem. Ő volt a legjobb barátom mióta az eszemet tudom, imádott engem, és én is imádtam Őt. Mindent elterveztünk: házasság, gyerekek, boldogan éltek, míg meg nem haltak… Pont, mint egy csöpögős romantikus regényben.
Aztán egy nap minden megváltozott.
Megjelent a kettes számú szemétláda és gépfegyverrel a kezében, egy pillanat alatt földbe döngölte a boldog jövőmet. Mindent elvett tőlem. A családomat, barátaimat, otthonomat, és végül az egyes számú szemétláda elhagyott a kettes számú szemétláda miatt. (Nyugi, nem úgy!)
Attól a naptól fogva gyűlöltem mindkettőt. Hátrahagytam mindent. Az életem a magányról a menekülésről és az életben maradásról szólt. Beszorultam két hatalmas maffia család véres háborújába, két férfi ádáz küzdelmébe, ahol nincs többé szerelem és gyűlölet, nincs többé fekete és fehér, nincs többé más csak te és a döntés.
Csakhogy egy rossz döntés végzetes is lehet…
Sodró lendületű, hihetetlenül izgalmas történet két fiatal küzdelméről, akiknek az amerikai-olasz maffia leghatalmasabb családjával kell szembenéznie.
Annáról és a könyvéről még több információt olvashattok a weboldalán, a www.annabillegeri.hu címen.
