Néha nem csak tartalmi okok, hanem az alkotó élete miatt is megkérdőjeleződik egy-egy könyv kiadása. A legutóbbi ilyen, amivel találkoztam, Woody Allen: Apropó nélkül – önéletrajz.
Idén márciusban nagy hír volt a könyves világban, hogy tiltakozások hatására nem adják ki Woody Allen önéletrajzát. A cég alkalmazottjai sztrájkkal tiltakoztak. Az indok a gyermekmolesztálás volt, amivel Allent vádolták. Külön érdekesség, hogy a rendező fia, az újságíró Ronan Farrow is a tiltakozók mellett állt. A kiadó a nyomás hatására elállt a kiadás jogától.
Dylan Farrow a szerző lánya szintén örült a hírnek, hiszen a vád szerint gyerekkorában az apja őt molesztálta, zaklatta. Woody Allen mai napig tagadja, hogy bármit is tett volna. A hatóságok sem emeltek vádat ellene. Azonban ez is bőven elegendőnek bizonyultak ahhoz, a rendező munkáját megnehezítse. Csökkent a kereslet a filmjei iránt, sőt, számos színész határolódott el tőle. Állítólag a könyve megjelenése is évek óta nehézségekbe ütközik. Két éve például az Amazon állt el a kötet forgalmazásától. Emellett jó pár kiadó utasította vissza a kéziratot.
Természetesen ahogy az várható volt, idővel mégis találtak kiadót a memoárnak, így világszerte a könyvesboltok polcaira kerülhetett a kötet. Itthon a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.
Woody Allen: Apropó nélkül – Önéletrajz
Korunk egyik legmeghatározóbb filmes személyisége páratlan részletességgel, leplezetlen őszinteséggel és természetesen a tőle megszokott humorral idézi fel viharos életét.
Megismerhetjük a neves rendező brooklyni gyerekkorát és humoristaként végzett első munkáit, és bepillantást nyerhetünk a televíziózás hőskorába, amikor szövegíróként a műfaj legnagyobbjaival dolgozhatott együtt. A kezdeti nehézségek és a stand-up előadói korszak után Allen egy életre elkötelezte magát a film mellett, ahol aztán sikert sikerre halmozott. Az olvasó életteli és izgalmas beszámolót kap az első vígjátékok (köztük a Fogd a pénzt, és fuss!) készítéséről, majd a több mint hatvan évet átívelő, elképesztően termékeny pálya legjobb és legnehezebb pillanatairól. Szóba kerülnek a nagy klasszikusok, köztük az Annie Hall, a Manhattan, a Hannah és nővérei, egészen a legutóbbi évtizedek alkotásaiig. És persze nem maradhatnak ki a házasságok, a szerelmek, a híres barátok, a jazz, a könyvek és a színdarabok sem. A számtalan felidézett anekdotából sok minden kiderül a mester félelmeiről és hibáiról, de emlékei közt szemezgetve a szerző azokra is sort kerít, akiket szeretett, akikkel együtt dolgozott, és akiktől tanult.
A kötet megjelenése kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy az üzlet minden előtt? Vagy amíg nincs ítélet addig nem számít semmi? Lehet –e függetleníteni a munkáját a személyiségétől? Vajon az, hogy gyorsan megírta a memoárt, egy fajta mentegetőzés, figyelemelterelés akart lenni? A kérdésekre mi talán sose tudjuk meg a pontos választ.
Az egész kapcsán Stephen King mondott egy nagyon jó dolgot.
Ha azt gondolod róla, hogy pedofil, ne vedd meg a könyvét. Ne nézd meg a filmjeit. Ne menj el meghallgatni, amikor jazzt játszik a Carlyle-ban. Szavazz a pénztárcáddal… itt Amerikában így szoktuk.
A kötetről további információkat ide kattintva olvashatsz.
