Az Órakulcs – Óramágusok 1.

Úgy látszik az új év már rögtön az elején tartogat meglepetéseket. Ezzel nincs is semmi gond, főleg, hogy pozitív élményekről van szó. Ifjúsági fantasyt olvastam és tetszett. Az Órakulcs – Óramágusok 1

Vonakodva vetettem bele magam az olvasásba, mert úgy éreztem nem az én világom az ifjúsági fantasy vonal. És hát valljuk be, előítélettel kezdeni egy könyvet nem a legjobb.  

Vasilisa egyszerű kamasz lány, átlagos élettel. Ám egy nap megtudja, hogy létezik egy titkos, elrejtett világ, melyben óramágusok, tündérek és más varázslények élnek. Mire felocsúdik, már egy életre-halálra menő játszma kellős közepén találja magát, és szerepet kell vállalnia a Nagy Idővarázslatban. Veszélyesnél veszélyesebb akadályokat kell legyőznie, miközben szép lassan rájön, ki áll teljes szívből mellette, és ki az, akitől óvakodnia kell.  

Maga a fülszöveg ezen része nagyon nem mozgatott meg. Sőt, inkább elmosolyodtam rajta, hogy biztos egy unalomig elcsépelt, tipikus sablonokra építkező ifjúsági regényt fogok olvasni, és a könyv negyedénél körülbelül már át fogom látni az egész sztorit.  

Sejtésem azonban nem igazolódott be. Olvastam és csak olvastam. Mosolyogtam, mert tetszett a történet. Izgalmas volt, színes, és számos váratlan fordulatot tartalmazott. Annyira elmerültem benne, hogy két nap alatt sikerült elolvasnom.  

Az olvasás során két dologra figyeltem. Egyrészt, hogy nekem, mint a műfajban kevésbé jártas embernek mennyire érthető, követhető a történet. Mennyire elrugaszkodott. Szerencsére egy percig sem aggódtam, a felépített világ annak ellenére, hogy rendkívül összetett, még teljesen érthető. Nem ijedtem meg tőle. Nem szegte kedvem, hogy párszor el kellett gondolkodnom, most akkor mi van, csak haladni a szerettem volna előre. Varázslatos világ, különleges teremtmények némi hétköznapisággal felvértezve.  Szimpatikus szereplők, jól kidolgozott, mégis rejtélyes történet, jó pár függő kérdéssel. Nem vesztem el a mágiában. Mivel fokozatosan erősödik, épül fel a történet, olyan mintha filmet néznénk.  

Másrészt mivel ifjúsági regény, azt is figyeltem melyik az a korosztály, akinek ajánlható, milyen regények után lenne érdemes felhívni a kisebb olvasók figyelmét erre a kötetre. Mi az az elsődleges szempont, amivel tudom majd ajánlani.  

Mert mindenképpen szeretném ajánlani. Összetett történet, mégis az egyszerű nyelvezetének köszönhetően a gyerekek elmerülhetnek az olvasásba. Harry Potter, Narnia, vagy akár a Helka olvasóinak okozhat meglepetést. Úgy tíz-tizenegy éves kortól szerintem már lehet próbálkozni vele.  

De felnőttként, fantasyben kevésbé jártasként is izgalmas élményt tud nyújtani az Órakulcs.

A történet kapcsán számos nyitott kérdés maradt számomra. Sorozatról lévén szó, ez természetes, hiszen amikor becsuktam a könyvet, rögtön szerettem volna olvasni a folytatást. Egy jó sorozatnak meg ilyennek kell lennie. Mondjuk az már más kérdés, ha jól tudom hat kötetes a történt, mit lehet még kihozni belőle? Bízom benne, kötetről kötetre csak jobbá fog válni a történet.

Egy gondolat a “Az Órakulcs – Óramágusok 1.

A hozzászólások lezárva.