Sokat olvasok. Ezt minden bizonnyal jópáran észrevettétek már. Ha más nem, követitek az Instagram oldalam, vagy nézitek a blogot, ahol láthatjátok milyen könyvekről írtam. Sokan nem tudjátok, de az esetek többségében többet olvasok, mint amennyiről írok bejegyzést. Az ok egyszerű, nem mindig van időm leülni és hosszabban összefoglalni az élményt. Idén viszont elhatároztam, ha másként nem megy, akkor legalább röviden pár mondatban összefoglalom mi mindent olvastam még az adott hónapban. Remélem ezt egész évben fogom tudni tartani. Itt olvasható a januári összefoglaló, de nézzük, mik voltak a februári olvasmányaim.
A hónap elején Háy János Házasságon innen és túl került a kezembe. Ez a NIOK február havi közös könyve. A szerzőtől már olvastam, nagyjából tudtam mire számíthatok. Azonban a novellák most nem jutottak el hozzám, nem keltettek különösebb érzést bennem. Elolvastam felét, majd úgy döntöttem elengedem, vagyis félbehagyom. Jól ír, és érdekesek voltak a történetek, azonban nem volt hozzá illő a hangulatom.
A hónap elején megnéztem Oprah egyik könyvbemutató műsorát, ahol a The Water Dancer szerzőjével beszélgetett. Izgalmas volt, meghozta a kedvem az olvasáshoz. Szerencsére az adott kötet, meglepetésemre itthon is megjelent már magyarul, Korsótáncos címen. Viszont egyáltalán nem találkoztam vele, nem hallottam róla semmit. Fura érzés kerített hatalmába, vajon miért ennyire elhanyagolt itthon a regény. Mindenesetre én kíváncsisággal telve merültem bele a történetbe. Rabszolgaság, félelmek, emlékek. Ez a három téma a fő irányvonal. A megközelítés egyedi, hiszen a hangsúly az emlékek feldolgozásán van. Nagyjából 100-150 oldalig nem tudtam letenni. Majd szépen fokozatosan lanyhult az érdeklődésem. Túlírt lett, nem tudott újat mondani, monotonná vált. Pedig nagyon szerettem volna szeretni.
Korábban már több olyan könyvet is olvastam, ami a környezetünkkel foglalkozott, legyen szó akár a klímaváltozásról vagy miként tudjuk ökológiai lábnyomunkat csökkenteni. Itt olvashattok például egy témába illő bejegyzést. Legutóbbi könyvem a 2084, mely egy olyan jövőképet vetít elénk, amiről már olvasni is rossz volt. Fiktív interjúk szakemberekkel, akik lerántják a leplet a közelgő klímakatasztrófáról, hova tartunk, és mikor kellett volna megállnunk és változtatni. Megrázó olvasmány. Egyenesen sokkoló. Több figyelmet igénylő.
Szabadság és szabad akarat címmel jelent meg Feldmár András új, idézeteket tartalmazó kötete. Munkáit, gondolatait nagyon szeretem, így örömmel forgattam és olvastam ezúttal is. Egyetlen negatívumot említenék csupán, de az inkább a kivitelezéshez köthető. Túl kisméretű, kisebb, mint a szokásos, eddig megszokott méret. Lehetett volna a nagyobb (mint a Lélek rugalmassága) és akkor több idézet is elfért volna, a hosszabb gondolatok is olvashatóbbak lettek volna. De ezektől függetlenül remek ajándékkötet, remek lehetőség megismerni Feldmár gondolatvilágát.
A fentiek mellett még ezeket sikerült elolvasnom:
