Egy könyv képes hatni az ember viselkedésére, gondolatvilágára. Van, amikor szépen fokozatosan, oldalról oldalra tanít. Ezeket a könyveket szeretem igazán. Jonah Berger új kötete, a Katalizátor is ilyen volt számomra. Oldalról oldalra hívta fel a figyelmem bizonyos témákra, azokhoz való hozzáállásra. Aztán a kötet közepén jött egy oldal, ami kiemelten hatással volt rám.
Hatással volt rám. Mekkora igazság ez napjainkban, amikor az emberek a saját kis online buborékjukban élnek, a saját igazukat hajtogatják. Pedig lehetne másként is. Beismerem, nekem is sokat kell még tanulnom. Viszont tudom, amikor ilyen könyvek kerülnek a kezembe, jó úton járok a változás felé. És akkor jöjjön az adott gondolat.
“Az ellentét gyakori magyarázata az úgynevezett „vélemény-buborék-jelenség”. A hasonló nézeteket vallók mindig is egymás társaságát keresték, és az emberek szívesebben olvasnak olyan hírforrásokat, amelyek megerősítik őket a saját nézeteikben, a technológia pedig csak felerősítette ezt a tendenciát.
Ma már nem úgy jutunk hírekhez, hogy beszélgetünk a szomszédainkkal vagy átnézzük a helyi lapokat, hanem leülünk az internet elé. Az online ökoszisztémát pedig egyre jobban az egyén már meglévő nézeteire szabják. A Facebook a belső ismerősi körtől származó információkat helyezi előtérbe, ők pedig általában hozzánk hasonlóan tekintik a dolgokat. A Twitteren csak azoktól látunk információt, akiket követünk, és akikkel valószínűleg amúgy is egyetértünk.
A web és a közösségi média közösen a szellemi elszigeteltség állapotát hozta létre, amelyben ritkán találkozunk egymással ütköző nézetekkel. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy hajlamosak vagyunk a saját nézőpontunkat alátámasztó információkra kattintani, akkor ezek az algoritmusok egyre jobban bezárhatják az embereket saját visszhangkamrájukba.
A probléma megoldása érdekében a szakértők azt javasolják, hogy próbáljuk megszólítani a másik oldalt. Ne baridkádozzuk el magunkat az online buborékunkban, inkább beszélgessünk valakivel, aki másképp látja a dolgokat. Építsünk hidakat a túlsó partra.
Nyilván érezzük, hogy ebben nem kevés igazság van. Azzal, ha túllépünk a karikatúrákon és sztereotípiákon, és meghallgatunk valakit, aki nem ért egyet velünk, mindkét fél csak nyerhet. Így nem lesajnáljuk majd a másikat, hanem meglátjuk benne a hús-vér emberi lényt. Ha megértjük, honnét is ered az ellentét, sokkal árnyaltabb képet alkothatunk.
De valóban működőképes-e ez a megközelítés?”
A tanulságot mindenki maga eldönti, ahogy azt is, él-e a lehetőséggel. A Katalizátor egy olvasmányos, tudománnyal kevert, ugyanakkor rendkívül gyakorlatias kötet. Függetlenül attól, hogy másokat, vagy magunkat akarjuk megváltoztatni, javaslom mindenkinek.
A Jonah Berger két könyvét korábban már olvastam. A Láthatatlan befolyás és a Ragályos egyaránt kiemelkedik a hasonló műfajú kötetek közül. (Címekre kattintva olvashatod róluk az ajánlómat.) A Katalizátor után a szerző kiemelt helyre került a könyvespolcomon.
Egy gondolat a “Jonah Berger: Katalizátor”
A hozzászólások lezárva.