Miért okoz gondot, ha illegálisan töltesz le könyvet?

Ez a bejegyzés nem a népszerűbbek közé fog tartozni a témáját tekintve. Hiszen a téma maga állandó vitát kelt. Hogy miről van szó? Az illegális e-könyv letöltésről. Miért okoz gondot, ha illegálisan töltesz le könyvet?  

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük a problémát, szükséges beszélni arról, hogyan épül fel egy könyv, milyen folyamatokon megy keresztül mire eljut az olvasóhoz. Ezt a folyamatot próbálom lényegre törően, egyszerűen összefoglalni.  

Egy író jobb esetben hónapokig, akár évekig dolgozik a művén. Rengeteg munkaórát tesz bele. Nem, nem lehet azt mondani írni bárki tud, és le tud írni egy történetet pár hét alatt. Egy összetettebb történettel igenis foglalkozni kell, többször visszamenni, újra elolvasni, hogy minden tökéletesen a helyén legyen, ne legyen benne valamilyen logikai buktató. Szóval van egy ember, több hónapnyi munkával. 

Ezt követően a szerző eljuttatja egy kiadónak a kéziratot, aki tanulmányozza, időt tölt vele. Amennyiben úgy ítéli meg, kiadható, akkor aláírásra kerül a szerződés – amihez szintén kell még egy fő. Így jelenleg legalább három ember foglalkozott eddig a kézirattal.  

Következő állomás a szerkesztő, aki átnézi, véleményezi a történetet és esetleges javításokat javasol a kézirat tökéletesítéséhez. Ez a folyamat szintén hosszadalmasabb, hiszen a szerzőhöz visszakerül a kézirat, aki ismét dolgozik vele. Majd vissza az egész a szerkesztőnek. A szerkesztő után a korrektor veszi át a terepet. Az aktuális helyesírásnak megfelelően javítja a szöveget, figyeli az elválasztásokat, vagy akár javaslatot tehet szóismétlésekre, egyéb stilisztikai hibákkal kapcsolatosan. Készen van a szöveg, jöhet a tördelés, a nyomdakész anyag elkészítése. Vele párhuzamosan, vagy már korábban dolgozik a grafikus a könyv borítóján, megjelenésén. Ha készen vagyunk, mehet a nyomdába az anyag.  

Ez eddig nagyjából hét fő, akinek kezei között megfordul valamilyen utómódon a kézirat. Egy regény legalább hét embernek ad munkát. Hét ember ezért kapja a munkabérét. Sőt, még nem beszéltem a lektorról és a külföldi regények esetén a fordítókról. Ez újabb két fővel emeli a foglalkoztatottak listáját.

További, kiadással kapcsolatos költségek: nyomdaköltség, szállítási költség, raktározási költség, marketing és reklámkiadás. Egyedi borító esetén a kép, betű használat is külön költséget termel. Illetve a legfontosabb, a szerzői honorárium, ami az esetek nagy százalékában az eladott példányszámok után jár.  

A szerzői honorárium kivételével szinte az összes kiadást a kiadó előlegezi, finanszírozza meg. Több százezer, több milliós összeg is lehet a kiadás, mindez úgy, hogy a könyv még meg se jelent. Bízni lehet abban, a várt elképzeléseket, eladásokat hozza majd a könyv. Így az előzetes költségek valamilyen szinten megtérülnek. És itt van nagyon fontos szerepe az illegális e-könyv letöltésnek.  

Vegyünk egy példát, vagy úgy nézzük hasonlatot. Bemész a kisboltba, ahol az egyik hátsó polcon, ahova senki nem lát, van egy nagy doboz csoki, ami tegyük fel 300 forintba kerül. Mivel úgyse látja senki, egyet megeszel. Nem nagy cucc, nem fog egy darab hiányzó csoki gondot okozni. Azonban a következő, majd az azt követő ember is így gondolja. Az egy darabból lesz tíz darab, majd húsz, aztán egyszer csak üres lesz a doboz, elfogy az összes csoki. Ez minden alkalommal megismétlődik, akárhányszor új doboz kerül ki. Mi történik ilyenkor? A dolgozónak és a vállalkozásnak hiánya keletkezik. Ez az összeg hiányzik majd a havi bevételből, ami nehezítheti a bérleti díj, esetleg a munkabér kifizetését. Mit lehet a vállalkozó? Nem rendel többet.  

Így van ez a könyvek esetén is. Ha nincsenek meg az előzetesen kalkulált eladások, legyen bármennyire is jó a szerző, a kiadó nem fogja kiadni a következő könyvét. Sőt, lehet nem csak az adott írót nem jelenteti meg, hanem az előzetesen tervezett tíz kötetből is inkább csak hármat fog kiadni. A szerző pedig nem biztos, hogy folytatja az írást. Arról nem is beszélve, hogy a korábban már említett, kiadás fázisában résztvevőknek szintén kevesebb munkájuk lesz. Egy szerkesztőnek vagy korrektornak nem mindegy, hogy fele annyi munkából, havi tíz kötet, vagy három kötet után kell megélnie. 

Egy-egy siker könyv több ezres illegális letöltéssel “büszkélkedhet”. Ez olyan iszonytatos kár egy kiadónak, ami óriási mértékben befolyásolhatja a működésüket. Még a pár darabos letöltés is kárt okoz. Magát a szerzőt is ellehetetleníti. Az illegális letöltéssel a szerző bevételét csökkenti mindenki. Neked hogy esne, ha a havi fizetésedből, bevételedből folyamatosan elvennének valamennyit idegenek?  

Az, hogy drágák a könyvek, egyetértek. Én is sokszor meggondolom, hogy valamit megvegyek –e vagy nem. Nem mindenki teheti meg hogy havonta elköltsön x összeget könyvekre. (A könyvek árának emelkedésének indokairól ebben a bejegyzésben foglalkoztam.)  

Azonban az illegális letöltések kiküszöbölésére számos alternatíva létezik. Ott vannak a könyvtárak, az újdonságokat szinte mindegyikük igyekszik beszerezni, átkérni. A különböző webáruházakban nagyon gyakoriak az akciók. A kiadók saját webshopjukban is biztosítanak kedvezményeket. Használt cikkeket árusító, közösségi, tematikus könyves oldalakon akár pár száz forintért lehet könyvet venni. Sőt, majdnem mindenhol vannak bolhapiacok, ahol szintén jóval bolti ár alatt lehet olvasnivalót találni. 

Talán ez az összefoglaló rávilágít arra, hogy egy-egy letöltés milyen hatással van a könyvpiacra, szerzőkre, kiadókra. Ha szeretünk olvasni, akkor érdemes mérlegelni és esetlegesen változtatni kialakult rossz szokásainkon, ezzel is támogatva mások munkáját, vagy éppenséggel nem akadályozni.