Pár napja láttam Szabados Ági új videóját, melyben Grecsó Krisztián ajánlott három olvasmányt a saját könyvespolcáról. Az egyik egy Parti Nagy Lajos kötet volt. Olyan átéléssel mesélt róla, hogy rögtön kedvem támadt olvasni tőle. Szerencsére évek óta a polcomon várakozik tőle a Sárbogárdi Jolán, A test angyala című írása.
A kötetet már évekkel ezelőtt ajánlotta egy olyan kolléganő, akire szakmai szempontból nagyon felnézek. Mivel jól ismerte olvasási szokásaimat, tudta, hogy szinte minden műfajban olvasok. Azt mondta, ez a kötet remekül bemutatja a mai romantikus irodalmi minőséget, a kezdő szerzők próbálkozásait.
Sárbogárdi Jolán beírta magát a magyar irodalomtörténetbe. Igaz, némi segítségre is szüksége volt ehhez, s ezt a segítséget nem akárkitől kapta. Parti Nagy Lajos hajlandó volt őt meghallgatni, instrukciókkal ellátni, sőt írói pályáját egyengetni. Kettejük közös erőfeszítéseiből fergeteges „habszódia” született.
Mint tudjuk, a mondandó végső formába öntése végül az író felelőssége, így hát ne csodálkozzunk azon, hogy Sárbogárdi Jolán szövege itt-ott hagy némi kívánnivalót maga után a mondatszerkesztést, a stilisztikát és a helyesírást illetően. A romantikus alkatú írónőt ugyanis úgy elragadta Margittay Edina és Balajthy Dénes fiatal tévérendező szerelme, hogy „olykor” minden szabályt felrúgva kizárólag a szerelmi szálak szövögetésére fordított figyelmet. Az eredmény nem is maradt el. És hogy hol járt a kiadói szerkesztők és korrektorok esze, miközben a könyvön dolgoztak? Elmélázhattak volna a nyelv korlátlan lehetőségein és az emberi szív rejtelmein, ha nem kellett volna percenként a hasukat fogniuk a röhögéstől. Így fordulhatott elő, hogy ebben a könyvben minden, de minden úgy maradt, ahogyan az író akarta.
Egy szóval tudom legjobban kifejezni magam. Fergeteges. Egyszerűen imádtam. Ha nem tudtam volna, hogy mi a kötet célja, és ki írta valójában, akkor nagyon hamar félbehagyom azzal a felkiáltással, mi ez a borzalom. Viszont így, hogy tudtam ez egy paródia, már más volt a fekvése. Rengeteg könyv eszembe jutott, tényleg olvastam már ilyen silány minőséget.
Csak pár remek mondatot hadd idézzek:
Mikor a lábadozó leány felépült táppénzéből, rég nem látott munkahelyén a kis kollektíva nagy tapsával fogadták és ovulációval.
…még az asztmás beutaltak is visszafojtották lélegzetüket.
Margittay Edina a verőfényes szombat reggel ellenére kissé migrain-esen ébredt, amit csak az anyai kakaó és a zuhanyrózsa testét jólesően bizsergető folyása oszlatott el. Mikor kettesben maradtak Édesanyjával a verőfényes reggelizőasztalnál, a széles látókörű asszony somolyogni kezdett és visszatért…
Helyesírási, logikai és kivitelezési hibák sokasága volt minden oldalon. Persze zavaró volt. Mégis inkább derültem rajta egy jót. Parti Nagy Lajos megmutatta, miként lehet szép, intelligensen parodizálni. Én ezek után biztosan előbbre veszem a listámon a szerzőt és olvasni fogok tőle. Sárbogárdi Jolán könyve, A test angyala örök emlék marad.
