Halálról és életről

Irvin D. Yalom az a szerző, akinek szinte mindegyik könyve megtalálható a könyvespolcomon. Művei tanítanak, támogatnak és olykor vigaszt is nyújtanak. Nem egy alkalommal felrázott, felnyitotta a szememet. Nem mondom, hogy könnyű olvasni, viszont minden fáradtságot megér. Még a legutóbbi könyve, a Halálról és életről is.  

Nemrég, pár hete újra elkezdtem Yalom Szemben a nappal című könyvét olvasni. Ezúttal sokkal nagyobb nyitottsággal, kevésbé félve tőle olvastam. Ezáltal pedig sokkal több információ jutott el hozzám, több olyan dolog volt, ami jobban megérintett és jobban felhívta a figyelmemet a változásra.  

Továbbra is azt vallom, az embernek szüksége van az ilyen jellegű kötetekre. Szembe kell nézni a halállal és az összes hozzátartozó érzéssel. Tévhit, hogy csak a halál megtörténte után kerül igazán az ember látóterébe.  

Sokszor pánikoltam már életem során. Egy-egy betegséget túl dramatizáltam, rettentően rosszul éltem meg. Nem igazán tudtam mire vélni a rossz érzéseket. Egészen addig, míg a Szemben a nappal nem szembesített azzal, bizonyos helyzetek előidézhetik az emberben a halálfélelmet, a rettegést, ami egyúttal sok esetben megbéníthatja, megnehezítheti az életünket. Nem is gondolnánk mennyi minden lapulhat a rettegés mögött.  

A haláltól való szorongástól azonban a legszilárdabb, legtiszteletreméltóbb védekezés ellenére sem szabadulhatunk meg teljesen: mindig velünk van, elménk egy eldugott zugában leselkedik ránk. 

Miután jobban elmerültem a témában, felkészülten vettem kezembe a szerző és felesége most megjelent, Halálról és életről címre keresztelt művét. 

Miután kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, Marilyn és férje, Irvin D. Yalom, a neves pszichoterapeuta elhatározzák, hogy közösen írt naplóban vallanak a közelgő véggel vívott küzdelmükről. Szívbe markoló írásuk az elválás és veszteség fájdalmáról, az élettől való búcsúzás méltóságáról szól, és arról, hogyan lehet úgy élni és szeretni, hogy visszatekintve semmit ne kelljen megbánni. 

Lassan olvastam, mert fel kellett készülnöm arra, akit a sorokkal közel engedek magamhoz, el fog menni. Meg fog halni. Alaphangon ez eléggé rányomta a bélyeget a hangulatomra. Viszont ahogy haladtam előre, inkább azt éreztem feltölt, erőt ad. Erőt ad ahhoz, másképp álljak a dolgokhoz, a halálhoz. A mumushoz, ahhoz a tabuhoz, amiről többnyire nem beszélünk. Mind emellett szembe találjuk magunkat egy csodás élettel, egy lenyűgöző szerelemmel. A két idős ember által olyan bölcsességre tehetünk szert, aminek tulajdonképpen birtokában vagyunk, csak nem vesszük észre.  

Páratlan kötet a Halálról és életről. Sírunk, nevetünk, megkönnyebbülünk. És kezdődik elölről az egészet. Nehéz olvasmány, de mégis azt mondom megéri elolvasni. Szükségünk van a kapaszkodóra, még ha történetesen ezúttal fájdalmasra is sikeredett. 

A Halálról és életről ide, a Szemben a nappal pedig ide kattintva rendelhető. A szerző további műveit pedig ide kattintva tudod megnézni. 

Egy gondolat a “Halálról és életről

A hozzászólások lezárva.