Már egy ideje, nagyjából két hónapja tervezem megírni ezt a bejegyzést, de be kell vallanom, elakadtam vele. Az volt a célom, hogy összegyűjtsek néhány olyan hamarosan megjelenő könyvet, amelyek szerintem figyelemre méltóak. Szinte minden nap átböngészem az előrendelhető újdonságokat és a kiadók webshopjait, de őszintén szólva, mostanában kevés könyv keltette fel igazán az érdeklődésemet.
Tavaly még havonta készítettem listát, és lelkesen bővítettem a kívánságlistámat – legalább két tucat új címmel. Most viszont, ha az elmúlt három hónapot nézem, ez a lista meglehetősen rövid lett.
Nem is tudom, miért lettem ilyen „válogatós”. Talán a fülszövegek nem ragadnak magukkal, vagy a borítók nem győznek meg? Esetleg az árkötöttségi törvény miatt lettem megfontoltabb? Az is lehet, hogy az olvasatlan könyveim számát próbálom csökkenteni, és emiatt nem vonzanak annyira az újdonságok. Vagy egyszerűen csak felhígult a várható megjelenések kínálata? Netán elkezdtem jobban értékelni a régi történeteket? Ki tudja, tudat alatt mi minden befolyásol…
Egy ponton elkezdett zavarni ez a változás, de aztán rájöttem: nincs ezzel semmi baj. Nem kell mindenáron újdonságokat olvasni, és nem kell olyasmit választani, amihez nincs kedvem. Nincs célkitűzés, hogy egy bizonyos idő alatt x könyvet elolvassak. Haladok szépen, a saját tempómban. Aztán majd meglátjuk, az alábbi listáról végül hány kötet kerül ténylegesen a kezembe.
Murata Szajaka: Keiko vegyesboltja
Keiko harminchat éves, és évek óta eladóként dolgozik egy tokiói élelmiszerboltban. Gyerekkora óta más volt, mint a többiek, de a bolt világában megtalálta a helyét. Itt minden kiszámítható, szabályok szerint működik – számára ez az otthon. Miközben a környezete azt várja tőle, hogy „normális életet” éljen – férjhez menjen, gyereket szüljön, váltson munkahelyet –, ő boldogan marad a megszokott világában.
Nádasdy Ádám: Londoni levelek
Miért nincs keverőcsap a londoni fürdőszobákban? Hogyan lehetett szőlőprést csempészni 1981-ben a vasfüggönyön túlra? Hogyan változtatta meg a Brexit a brit mindennapokat? Mit jelent valójában konzervatívnak lenni? Nádasdy Ádám évek óta él kétlaki életet London és Budapest között, így londoni levelei bennfentes, de mindig csodálkozni képes tudósítások. Nemcsak az angolokról tudhatunk meg belőlük sokat, de – a különbségek és a hasonlóságok miatt – a magyarokról is.
Török Ábel: A harmadik ég
A harmadik ég mágikus faluregény, a sóvárgás története és az emlékezésé: egymásra, a letűnt gyerekkorra, a világ csendjére. Szerelemről mesél, egy bűvös ajkú fiúról és egy sziromlelkű lányról, révedezőkről és bajkeverőkről, a tengerről és a hegyekről, egy mitikus szigetről és az egek titkairól. Itt, északon bölcsek laknak és álmodozók, szabadok és sajgó lelkűek – az ő hol álomszerű, hol szívszorító sorsukat beszéli el Török Ábel regénye, amelyet olvasva végre el tudjuk hinni, hogy mégiscsak létezik varázslat a világban.
Patrick Mckeown: Orrlégzés
Szeretnél jobban aludni? Örülnél, ha javulna a koncentrációkészséged és a memóriád? Ha szabályosabb lenne a fogsorod, megnyerőbb és sikeresebb lennél az üzleti életben? Arra vágysz, hogy jobban teljesíts a munkában és a sportban? Jó lenne, ha gyógyszerek nélkül megszűnne az orrdugulásod? Patrick McKeown új könyvéből megtudhatod, miért és miként játszik az orrlégzés kulcsszerepet abban, hogy egészségesebbek legyünk és javuljon a közérzetünk.
Paolo Cognetti: Lent a völgyben
Két testvér, két fa, két életút. Luigi és Alfredo apjuk halála után térnek vissza a völgybe, ahol felnőttek. Az egyikük megmarad a természetközeli életnél, a másik távoli földrészeken keresi önmagát – míg végül a gyökerek visszahúzzák. Egy finoman szőtt családi történet, amely a lemondásról, a hazatérésről és a múlt feldolgozásáról szól.
Hasze Szeisú: A fiú és a kutya
Egy pusztító földrengés után egy férfi és egy kóbor kutya útjai keresztezik egymást. A kutya – Tamon – titokzatos módon mindig szerencsét hoz, és különös vonzalmat érez a déli irány iránt. A könyv több, egymáshoz lazán kapcsolódó történeten keresztül mesél szeretetről, veszteségről, reményről – és arról a különleges kapcsolatról, amely ember és állat között létrejöhet.
Magyary Ágnes: Testodüsszeia
Mivel jár egy betegség, ha nem tudjuk megnevezni, ha évtizedekig nem tudjuk, hogyan fog változni, ha évtizedekig kell várni a diganózisra. Vajon hogyan épül bele az ismeretlen betegség és velejárói az identitásba? A Testodüsszeia önéletrajzi esszé, betegségkönyv: Magyary Ágnes, aki gyerekkora óta izombetegséggel küzd, nagy erővel, sok humorral, szép, szomorú és vicces emlékek mentén halad, megidézve Susan Sontag, Esterházy Péter vagy Robarto Bolano gondolatait éppúgy, mint az ókori írókat.
Természetesen nagyon várom az új Murakami kötet magyar fordítását is, ami várhatóan májusban fog megjelenni.
Már megjelent és kívánságlistára került:
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Frank McCourt gyerekkora Írországban minden volt, csak nem idilli: szegénység, éhezés, felelőtlen apa. Mégis, ebben a kilátástalan közegben a történetek mentik meg – apja meséi és saját fantáziája. A memoár egyszerre szívfacsaró és humoros, őszinte és felemelő – igazi klasszikus arról, hogy milyen erőt adhat a történetmesélés.
Lu Nei: Az én Babilonom
„A kilencvenes évek elején történt mindez, a húszas éveimben, amikor is egy Daicheng nevű helyen laktam, közel Sanghajhoz. Egy szempillantás alatt elillantak a kilencvenes évek, és az életem húszévesen olyan volt, mint valami vég nélküli bolyongás egy labirintusban” – kezdi történetét a már harmincas Lu Xiaolu. Érettségi után a pimasz és merész, költői ambíciókkal megáldott fiúra nem vár kecsegtető jövő a kínai kisvárosban. El kell döntenie, hogy beletörődve elfogadja-e a magafajtának rendelt sorsot, és munkás lesz, vagy kitapossa a saját útját. Kelletlenül engedelmeskedik, és beáll robotolni a helyi szacharingyárba, ám a sokféle, küszködő vagy csak a munkát megúszni akaró sorstárs között nem igazán vonzó számára, hogy megfeleljen a gyári hierarchia szabályainak. Az ő lázadásokkal, büntetésekkel, flörtöléssel tarkított alkalmazkodási kísérletein keresztül rajzolódik ki egy sajátos világ: a 90-es évek változófélben lévő Kínája, és bontakozik ki egy korszak regénye.
Helen Garner: A vendégszoba
Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz a hagyományos gyógymódokban, alternatív módszerek után néz, és C-vitamin-kúrára érkezik Melbourne-be a kétes hírű Theodore Intézetbe. Az együtt töltött három hét próbára teszi a két nő barátságát. Amikor a kezelések teljesen leszívják Nicola erejét, Helen úgy dönt, hogy közbelép, és szembesíti őt a valósággal.
