Tartalomgyártók és olvasók

A közösségi média könyves tartalomgyártói ma már megkerülhetetlen szereplői az olvasói döntéseknek. Én magam is tapasztalom, hogy bizony befolyással tudok lenni másokra. Ez pedig felelősséggel is jár. De vajon mennyire bízunk bennük? Befolyásol-e minket a hype, vagy épp emiatt fordulunk el egy-egy könyvtől? Kíváncsi voltam, mit gondolnak erről más olvasók is, ezért elindítottam egy kérdőívet, amelyet közel 200-an töltöttek ki. A válaszokból izgalmas mintázatok rajzolódtak ki arról, hogyan viszonyulunk a bookstagramhez, BookTokhoz, és a recenziós tartalmakhoz. Nézzük a kérdéseket és a válaszokat.  

Milyen gyakran olvasol? 

A kitöltők többsége közel kétharmada minden egyes nap időt szán az olvasásra, és a további egyharmad is heti több alkalommal olvas. Az alkalmi olvasók aránya elenyésző – ami erősíti azt a feltételezést, hogy a kérdőívet elsősorban olyanok töltötték ki, akik szenvedélyesen érdeklődnek a könyvek világa iránt.  

Milyen típusú könyveket olvasol leggyakrabban? (Több válasz is megjelölhető volt) 

A legnépszerűbb kategória a szépirodalom, ami jól mutatja, hogy a válaszadók jelentős része nemcsak szórakozni, hanem elmélyülni is szeret az olvasmányélményekben. Ugyanakkor nagyon erős a krimi és thriller műfaj is, ami izgalomra, feszültségre való nyitottságot jelez. Több szavazatot kaptak még a romantikus regények a non-fiction (önfejlesztés, életmód, pszichológia stb.) könyvek. A fantasy és sci-fi rajongótábora sem elhanyagolható – különösen a fantasy  kapott magasabb szavazatot.  

Követsz bookstagrammereket, könyves YouTube-csatornákat vagy BookTok tartalmakat? 

Úgy tűnik, a könyves influenszerek világa sokakat elér A válaszadók közel 83%-a követ könyves tartalomkészítőket, a maradék 17% egyáltalán nem követ semmilyen csatornát, profilt.  

Melyik platformot használod leggyakrabban könyves tartalmakhoz? 

Meglepő módon a legdominánsabb platform az Instagram lett. A Facebook továbbra is népszerű, különösen azok körében, akik olvasócsoportokban aktívak. Érdekes, hogy a Moly.hu is jelentős arányban szerepelt, ami azt mutatja, hogy a régebbi, klasszikus könyves közösségeknek is van még vonzereje. A YouTube lett a negyedik helyezett, majd a TikTok kapta az ötödik legtöbb szavazatot. 

Van kedvenc könyves tartalomkészítőd? 

Itt elképesztő sok választ kaptam, a teljesség igénye nélkül: Ott Anna, Szabados Ági, Könyvelem Csaba, Pergamenre hányt szavak, Gabó olvas, Faltól falig Tamara, Edmond könyvkuckója, Books of Beads, Tízkicsikönyv.  

Vásároltál már könyvet kizárólag azért, mert valamelyik tartalomgyártó ajánlotta? 

A válaszadók 72%-a már vásárolt könyvet kizárólag tartalomgyártó ajánlására, közülük 37,4% többször is. Mindössze 10% mondta azt, hogy soha nem befolyásolták az ilyen ajánlások. 

Mennyire bízol ezekben az ajánlásokban? 

Sokan alapvetően bizalommal fogadják a tartalomgyártók könyvajánlásait, bár nem ritka a némi szkepticizmus sem. 48,1% általában megbízik a tartalomgyártók könyvajánlásaiban, míg 38,1% néha szkeptikus. Teljes mértékben csak 6%-uk hisz ezekben, 7,9% pedig egyáltalán nem. Az adatok alapján az ajánlások hatásosak, de sokan fenntartásokkal kezelik őket. 

Mennyire érzed úgy, hogy a közösségi médián felkapott könyveket „túl hypeolják”? 

A válaszadók 38,9%-a szerint nagyon gyakran „túl hypeolják” a könyveket a közösségi médiában, míg 54,2% érzékeli ezt, de nem zavarja. Mindössze 6,9% érzi úgy, hogy ez ritkán fordul elő, vagy egyáltalán nem tapasztalt ilyet. 

Milyen típusú könyveket választasz szívesebben? (Több válasz is megjelölhető volt) 

A válaszadók nagyon nagy százaléka (83,7%) azt olvas, amihez éppen kedve van, ami megtetszik neki. Ezután a friss megjelenések, majd a régebbi könyvek kaptak sok szavazatot. A klasszikusok sajnos nagyon lemaradtak a szavazásban.  

Mit érzel, amikor egy könyvet „mindenhol” látsz (Instagram, TikTok, YouTube stb.)? 

A „mindenhol ott van” jelenség vegyes reakciókat vált ki: 31,4%-a inkább kivárja, míg lecseng a hype, 28,7%-ukat pedig nem befolyásolja különösebben a könyv népszerűsége. 18,6% azonnal érdeklődni kezd, míg 13,3% gyanakvóvá válik, és 8%-nak egyenesen elmegy tőle a kedve. Összességében látszik, hogy a „mindenhol szembejövő” könyvek vegyes reakciókat váltanak ki. 

Szoktál elkerülni felkapott könyveket, csak mert „már mindenki olvasta”? 

Sokan hajlamosak kivárni vagy elkerülni a túlzottan felkapott könyveket. 64%-a néha elkerüli a felkapott könyveket, 17,2% pedig gyakran tesz így. Ezzel szemben 18,8% kifejezetten emiatt olvassa el őket. A többség tehát inkább óvatos a túlzott népszerűséggel. 

Érdekelnek a negatív tartalomgyártói vélemények könyvekről? 

A válaszadók 75,3%-a szerint fontos, hogy tartalomgyártók negatív véleményt is megosszanak – ez a hitelesség kulcsa. 20%-ot nem igazán érdekelnek ezek a vélemények, míg csak 4,7% részesíti előnyben a kizárólag pozitív hangvételt. A többség tehát értékeli az őszinteséget 

Szerinted felismerhető, ha valaki nem őszinte egy olyan könyvnél, amit ingyen, recenzióként kapott? 

A válaszadók 37,4%-a szerint néha felismerhető, ha valaki nem őszinte egy recenziós könyvről. 26,8% úgy véli, egyértelműen észrevehető, míg 27,4% nem is figyel erre tudatosan. Mindössze 8,4% gondolja úgy, hogy nem igazán lehet felismerni az őszintétlenséget. 

Örülnél, ha a könyves tartalomgyártók minden esetben egyértelműen feltüntetnék, ha recenziós példányról van szó? (Vagyis a kiadótól kapták a könyvet, nem maguk vásárolták.) 

A válaszadók többsége 57,9% fontosnak tartja, hogy a tartalomgyártók mindig jelezzék, ha recenziós példányról van szó, mert ez a hitelesség része. További 15,8% szerint ez csak akkor lényeges, ha a vélemény független. A maradék közel 26% számára ez nem különösebben fontos vagy nem foglalkoztatja a téma. 

Mennyire tartod hitelesnek azokat a könyves influenszereket, akik gyakran promóciós tartalmat osztanak meg (pl. recenzió, fizetett együttműködés)? 

A válaszadók 46,3%-a szerint a könyves influenszerek hitelessége attól függ, hogyan kommunikálják a promóciós tartalmakat. 21,6% szerint akkor is hitelesek maradhatnak, ha őszinték. 13,2% kevésbé bízik bennük, míg 8,4% egyáltalán nem tartja hitelesnek ezeket a tartalmakat. 10,5% bizonytalan. 

Számít neked, hogy egy tartalomgyártó a saját pénzén vette-e a könyvet, vagy recenziós példányt kapott? 

A válaszadók kétharmada 66,8% szerint nem számít, hogy egy könyvet a tartalomgyártó vásárolt-e vagy kapott, amennyiben őszinte a véleménye. 12,1% szerint viszont ez befolyásolja a megítélésüket, míg 15,8%-ot nem foglalkoztat a kérdés, és 5,3% most szembesült vele, hogy ez egyáltalán szempont lehet. A többség tehát az őszinteséget tartja elsődlegesnek. 

Mi a helyzet nálam, a zama.hu-n? 

A blogom által számos kiadóval kapcsolatban állok, ezáltal pedig fogadtam és kértem is recenziós példányt. Ez kétféle módon szokott történni. Az egyik leggyakoribb, ha valami érdekel, megtetszik, – azaz én szeretnék vele foglalkozni – akkor egyeztetek a kiadóval. Recenziós példány, de mégis saját akaratomból. Ha nem állnék kapcsolatba a kiadóval, akkor is elolvasnám és ugyanazt írnám róla. A másik eset, amikor a kiadó ajánl ki nekem könyvet. Vagy mert fontos lenne számukra a plusz megjelenés, vagy olyan az adott kötet témája, ami az ízlésemhez közel állhat.  

Én alapjáraton nem szeretek rosszat írni egy könyvről, mert nem győzőm hangsúlyozni, mindenki másként értékel. Sok kötet van, ami nekem nem tetszett, másnak pedig kedvenccé vált. És fordítva. Ennek ellenére meg szoktam írni a negatív észrevételeimet. Lassú volt, nem tetszettek a karakterek, túlírt, sablonos stb. Szerencsére még sose volt arra példa, hogy valamelyik kiadó kérdőre vont volna, vagy megromlott volna a kapcsolat. Még akkor se, ha úgy alakult, nem is írtam a kötetről mert nem tudtam elolvasni.  

Régi veteránnak vallom magam, már több, mint tizenöt éve vezetem a blogomat. Ez tartalomgyártói könyves közeg ma már kissé felhígult. Több régi blogossal, olvasóval beszélgettünk erről a jelenségről. Ezért is született a kérdőív. Ma már bárki igényelhet könyvet, elég fülszöveges posztot írni róla Instagramra. Nincs mögötte igazi, tényleges munka. Emiatt mások megítélése is romlik. Felmerül a hitelesség kérdése. Illetve a kiadói kiajánlás is könnyen kontra produktívvá válhat, ha egy adott könyvről több tucat hasonló ajánló jelenik meg, az olvasók számára egyértelművé válik a reklám. Főleg akkor, ha az adott tartalomgyártó eddig nem olvasott adott műfajban. Így sok olvasó azt írta nekem, inkább elkerülik a könyvet. Bevallom, nekem sincs kedvem már beállni a sorba, mert meglátják a követők a borítót és máris görgetnek tovább.  

Hogy mi lenne a megoldás erre? Nem vagyok benne biztos, nekem kell ezzel foglalkoznom. Amit én tehetek, hogy továbbra is igyekszem őszintén, ugyanazon a színvonalon beszélni a könyvekről. Egyúttal köszönöm mindenkinek, aki régóta követ, figyel és ad a véleményemre. Megtisztelő nagyon.  

A bejegyzés megjelent a ZAMAGAZIN legutóbbi számában is.