Két hét eltelt az évből, egyértelműen le lehet zárni 2024-et. Decemberben több poszt keretén belül mutattam be melyik hónapban melyik kötet volt az abszolút kedvencem. Visszagondolva eléggé változatos olvasmányokat tudok felmutatni. Egy ideje nem foglalkoztat hány könyvet olvastam, nem csinálok belőle versenyt. Nem is lehet. Annyi mindentől függ az egész. Könnyed szórakoztató könyvek, odafigyelést igénylő, nehéz irodalmi olvasmányok, képregények, novellák. Végletekig lehetne sorolni miből tevődik össze az éves olvasmánylistánk.
Magam részéről inkább azt mérem, mennyire volt emlékezetes, egyedi az adott történet. Milyen érzést adott számomra, mennyire tudtam elmerülni benne, akár úgy is, hogy pár fejezet után kellett pár nap, hogy feldolgozzam, amit olvastam.
Őszintén szólva kevés volt azon könyvek száma melyek feledhetetlen emléket hagytak maguk után. Az olvasott könyvek számával arányosan nő és változik az ingerküszöböm. Viszont sokszor úgy érzem, az új könyvek nem hordoznak magukban igazán eredetiséget. Elolvashatok öt krimit, romantikus könyvet vagy valami vicceset. Végső soron gyakran mind ugyanoda fut ki. Idén ezért többek közt azt a célt tűztem ki magamnak, sokkal több régi könyvet szeretnék elolvasni. Másrészt pedig a mondanivalót helyezem előtérbe a cselekmény helyett. A gondolatokat, érzéseket, a felfedezést hogy a sorok mögött több lapul mint azt elsőre sejteni lehetne.
Bízom benne, megannyi olvasott kötet után sikerül még újdonságot, egyediséget találnom.
