Karrierünk és önismeretünk szorosan összefonódik. A munkahelyi kihívások, döntési helyzetek és szakmai elakadások sokak életében megjelennek, ám gyakran kevesebb figyelmet kapnak, mint a pályaválasztás vagy a kiégés. Szabó Renáta új könyvében átfogóan tárgyalja ezeket a témákat, gyakorlati tanácsokkal és önismereti kérdésekkel segítve az útkeresőket. Ebben a bejegyzésben most egy izgalmas interjút olvashattok vele, amelyben a könyv keletkezéséről, a szülői hatások szerepéről, a karrierkrízisek természetéről és a munka világának kihívásairól beszélgettünk.
Mi inspirált arra, hogy megírd ezt a könyvet a karrier és önismeret témájában?
Tizenöt éve foglalkozom pszichológusként karrier-tanácsadással, a pálya lélektana a szívügyem. Azt tapasztalom, mindannyian küzdünk időnként kétségekkel és dilemmákkal a szakmai úton, és egyre nagyobb az igény ezeket a kérdéseket szakemberrel megvitatni. Ugyanakkor mintha a pályaválasztáson, és a kiégésen túli karrierkrízisek láthatatlanok lennének, a szakirodalmakban és a mindennapok szintjén is kevés szó esik a munkát érintő egyéb – és sokak számára ismerős – nehézségekről. Könyvemmel ezt a hiányt szerettem volna betölteni, megmutatni, mennyi fordulópont adódik a pályán, milyen szorosan összefonódik a pályánk és önismeretünk. Egyúttal inspirációt szerettem volna nyújtani azok számára, akik elbizonytalanodtak, és nem tudják, merre tovább.
Kiknek szól elsősorban a könyv? Milyen olvasói célcsoportokra gondoltál írás közben?
A könyv azoknak az útkeresőknek szól, akik nem találják a helyüket a munkában, döntéshelyzet előtt állnak, de elakadtak abban, merre induljanak el. Ezek a karrierben jelentkező dilemmák nincsenek életkorhoz kötve, egy részük az élet természetes velejárója, amelyeket mind átélünk a munka világában, ahogy telnek az évek. A könyvem első része a pálya fejlődésének ívével haladva mutatja be az egyes életszakaszok jellemző karrierkihívásait, kezdve a pályaválasztástól, a pályakezdést kísérő szorongáson át egészen a családi élet munkával való összehangolásáig, és a visszavonulásig. A könyvem második része azokat a karrierkríziseket veszi sorra, amelyek nem érintenek mindenkit, ám mégis sokan küzdenek vele aktív éveikben, úgy mint a munkahelyi stressz, kiégés, munkanélküliség, vállalkozóvá válás, vagy munkafüggőség. A könyv tehát széles célcsoportnak szól, mindenkinek, aki dolgozni fog, már dolgozik, és dilemmái vannak a munkájával kapcsolatban.
A könyved számos megközelítésből foglalkozik a munka világával. Többek közt a szülői befolyással is. Hogyan befolyásolják a szülői minták és elvárások a szakmai pályafutásunkat? Mennyire lehet követendő példának venni őket?
A szülők hatásai szerteágazóak a karrier vonatkozásában. Rendszerint ők az első minták egy gyerek életében a pálya tekintetében (is). Hatással van az, ahogy a szülők viszonyulnak a saját munkájukhoz, a teljesítményhez, sikerekhez. Ezek mellett az indirekt hatások mellett a pályaválasztás időszakában a szülők gyakran direkt tanácsokat is adnak a fiataloknak, amelyekbe saját életük és pályájuk tapasztalatait sűrítik össze. Ezek a mondatok időnként konkrét irányokat mutatnak, vagy épp zárnak ki, pl.: „Művészként éhen fogsz halni!” vagy „Mindenképp diploma kell a boldoguláshoz!” Ezek az üzenetek sok esetben tiltóak, előíróak, egy-egy értékrendet képviselnek, amelyek szembe mehetnek a fiatal értékválasztásaival, hiszen éppen ebben az időszakban zajlik a fiatal saját identitásának alakulása is. Ez pedig sokszor nem azonos a szülői értékrenddel, és a pályaválasztás egy terepe lehet ennek a szembenállásnak.
Fontos szem előtt tartani viszont, hogy ez nem egy csata, amiben valamelyik félnek nyernie kell. Mindenki jót szeretne a gyerekének, de a boldogulásnak nincs általános receptje. Szerencsés párbeszédet kezdeményezni erről a döntésről szülő-gyerek között, amiben mindketten kihangosíthatják a felmerülő ötletekkel kapcsolatos érzéseket, gondolatokat, kérdéseket. A szülői oldalról érdemes a tiltások és ajánlások helyett egyfajta kísérő, mentoráló szerepet képviselni, ami a fiatal saját döntéshozó képességének fejlődését teszi lehetővé, amiben az önbizalma is erősödik. A fiatalok számára elsődleges ebben az időszakban, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek magukról, különböző helyzeteket éljenek át, amelyeket megvizsgálva közelebb kerülhetnek ahhoz, mi érdekli őket igazán, és melyek azok a képességek, amelyekre építkezni tudnak majd.
A másik legfontosabb témakör, a munkahelyi stressz, valamint a kiégés. Hogy tapasztalod, mennyire gyakori jelenségről van szó? Az emberek hány százalékát érintheti?
Hivatalos statisztikát sajnos nem tudok, nehezen mérhető jelenségek ezek, és különösen a kiégés tekintetében sok az öndiagnózis is. A tanácsadói praxisom tapasztalata szerint a munkahely-vagy karrierváltási szándék mögött gyakran áll a háttérben munkahelyi stressz, amit szeretnének elkerülni a jövőben. Ez érthető igény, de sajnos nem reális, stresszmentes munkahely – és stresszmentes élet – nem létezik. A stresszforrások viszont idővel és önvizsgálattal felismerhetőek, a velük való megküzdés és érzelemszabályozás pedig fejleszthető, amivel összességében végül kiegyensúlyozottabb életet élhetünk.
Pályakezdő, újrakezdő, karrierváltó. Milyen készségeket tartasz a legfontosabbnak a mai gyorsan változó munkaerőpiacon?
Tapasztalatom szerint a folyamatos önvizsgálat, a rugalmas alkalmazkodás, és a tanulási hajlandóság elengedhetetlenek a munka világában. Aki képes megújulni, változásokat integrálni, az tud a folyamatosan változó gazdasági környezetben is fennmaradni, megküzdeni az akadályokkal, és akár megerősödve kijönni egy-egy nehéz helyzetből. A munkát érintő változások indulhatnak belső igényből, vagy külső kényszerből is, ezek a készségek szükségesek lesznek mindkét esetben.
Miért fontos, hogy a munkánk illeszkedjen a személyiségünkhöz és szükségleteinkhez?
A munka nem az élet, de az élet fontos része, és számos szükségletet betölt. A nyilvánvaló anyagi és fizikai biztonságon túl olyan pszichés szükségleteket is kielégíthet, mint a valahová tartozás, vagy a státusz igénye. Emellett identitásformáló ereje van, rendszert és tartalmat ad a napjainknak, megélhető általa az alkotóképesség, a kompetenciaérzet. Tehát számos módon hozzájárul jóllétünkhöz, ha a munkánk összhangban van értékeinkkel, preferenciáinkkal, vagyis: önmagunkkal. Nem beszélve arról, hogy a pályán jelentkező kihívásokkal is nagyobb eséllyel tudunk megküzdeni, és amellett a munka mellett tudunk hosszútávon kitartani, amit a sajátunknak érzünk, ami mellett elköteleződtünk.
Melyek azok a legfontosabb gyakorlati tanácsok, amelyeket a könyv nyújt az olvasóknak?
A könyvben minden fejezethez és témához tartozik pár tipp, és néhány önismereti kérdés is, nehéz lenne ebből egyet-egyet kiemelni. A cél egy szemlélet átadása volt, aminek központi része az önismeret, és kész tanácsok, vagy válaszok helyett inkább inspirációt és szempontokat szeretne nyújtani.
Milyen visszajelzéseket kaptál eddig a könyvről az olvasóktól?
Az eddigi visszajelzések a könyv gyakorlatiasságát emelték ki, és többen írtak arról, mennyire inspiráló és hiánypótló a téma, valamint a megközelítés is. Vannak, akik a hitelességet emelték ki, amit a saját pályám kapcsán megosztott részletek igazolnak. Őszintén örülök, ezek a visszajelzések azt jelzik, a küldetésem célba ért. A könyv járja a saját útját 😊
A kötet ide kattintva rendelhető!
Szabó Renáta facebook oldala, ahol további érdekes és hasznos tartalmakat olvashatsz!
Weboldalát ezen a linken érheted el!
