John Williams: Stoner

Az idei év egyik legnagyobb, leghangosabb könyves meglepetése minden bizonnyal a Park Könyvkiadó gondozásában megjelent Stoner. Többnyire attól volt hangos, hogy a megjelenése után 50 évvel lett bestseller. De vajon mi a siker titka? Mivel ad többet most, mint korábban?

William Stoner egy földműves családba született. Tizenkilenc évesen beiratkozik az egyetem agrártudományi karára. Ahhoz, hogy tanulmányait finanszírozza, a rokonoknál dolgozik a földeken.  De a sors úgy hozza, inkább tanár lesz. Az irodalom felé fordul. Megházasodik. És észrevétlen éli az életét.

Két nap alatt elolvastam, és úgy éreztem, mintha hipnotizált volna. Egy hete azon gondolkozom, mit lehet róla írni? Hogyan fogalmazzam meg, mit adott a könyv. Adott egyáltalán valamit?

Igazából nem volt benne semmi manír, sem kimondott nagy életbölcsesség. Ha nagyon szőrős szívű akarnék lenni, simán csak azt mondanám, nem volt benne semmi. De nem tehetem, mert akkor hazudnék. Az egyszerűsége, a sima folytonossága volt az ereje. Az, hogy átéltük, beleéreztünk a sorokba. Némileg rólunk is szól ez a történet. Arról, megmutatja, milyen is az élet. Végigmegyünk a különböző életszakaszokon, átéljük az újdonságot, a monotonitást, a fásultságot. Észre se vesszük, mennyire elszalad az élet. Csak bánkódhatunk, ha kihagyunk valamit. A regény kapcsán elmerengtem az életem eddigi állomásain. Mi lett volna ha alapon visszatekintettem.

„Élete negyvenharmadik évében William Stoner megtanulta, amit mások jóval fiatalabban tanulnak meg: hogy az ember nem azt szereti utoljára, akit először szeretett, s hogy a szerelem nem vég, hanem folyamat, aminek során egy ember megpróbál megismerni egy másikat.”

Meghatott a főhős, Stoner rendületlen állóképessége, csendes, erős méltósága. Ez végig érezhető volt a regény során. Közvetlen, személyes hangvétel. Talán ennek is köszönhető a sikere. A könyv olyan közel engedi magához az olvasót, hogy szinte eggyé képes válni vele.

John Williams: Stoner – Park Könyvkiadó, 2015

7 hozzászólás
Robert Seethaler: Egy egész élet - Zama blog

[…] Stoner című kötetéhez hasonlítják. Nekem nem kellett több, azonnal olvasni szerettem volna. Párszor már írtam, a Stoner egy hatalmas kedvenc, egy olyan könyv, amire mindig jó szívvel gondolok vissza. Hatalmas […]

Han Kang: Növényevő - Zama blog

[…] az év kedvencei listámra került. Hatással volt rám. Utoljára a Park Kiadónál megjelent Stoner esetén éreztem ezt. Nem tudom kellően összefoglalni, olvasni kell. […]

Michael Chabon: Ragyog a hold - 21.Század Kiadó

[…] alap elképzelés az tetszett. Ahogy olvastam, a kedvenc könyvem, a Stoner jutott az eszembe. Csak itt sokkal jobban el kellett mélyülni a sorokba. A szerző nagyon sok […]

Lapozz a 99-re!

[…] Ebben az adásban a Libri irodalmi díj közönségdíját begyűjtő Krusovszky Dénes a vendégünk, akivel nagysikerű könyvéről, az Akik már nem leszünk sosemről, írásról és az életéről beszélgetünk. Élete könyveiről mesél Szabó Simon színész, rendező és Szabados Ági is ajánl egy letehetetlen olvasmányt. Könyvek a műsorból: Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Michael Ende: A ​Végtelen Történet, Cormac McCarthy: Az ​út, John Williams: Stoner […]

A test tanítása: Daniel Pennac regénye, a Testnapló - ZAMA.HU

[…] a fásultságot.” Többek között ezzel a pár sorral jellemeztem mit adott számomra az egyik kedvenc kötetem, a Stoner. Azt gondoltam, nem lehet ezt fokozni. A következő olvasmányom azonban teljesen felülírta […]