Az elmúlt év kihívás elé állította az embereket. A koronavírus teljesen felborított mindent, ha az embert elkerülte a betegség, akkor a hozzáköthető stressz okozott kellemetlen órákat, napokat. Jó magam is több alkalommal megálltam, mert éreztem, valami nincs rendjén. Most jött el az idő, hogy azt mondjam: Elég! Az év hátralevő részében nagyobb szerepet kapnak az önismereti, pszichológiai könyvek. Ennek első szereplője, Füredi Júlia Elég! Kiégtem. Most hogyan tovább? című kötete.
A kiégésről már hallottam, olvastam egy keveset. Igazán nem merültem el a témában. Pár hete a Kulcslyuk Kiadó adta ki az első, a témát leginkább körülölelő kötetet.
Hányszor érzed úgy a lelked mélyén, hogy ELÉG? Hogy már nem bírod tovább, nem tudsz többet vállalni? Hogy egyszerűen nincs energiád és kedved semmihez? Hogy folyton fáradt vagy, mégsem tudsz elaludni, mert amint leoltod a villanyt, elkezdenek száguldani a gondolataid? Hogy ha még valami történik vagy még valaki beszól, felrobbansz, mert már pattanásig feszülnek az idegeid? Hogy képtelen vagy koncentrálni, és mindent elfelejtesz? Hogy ha a dolgok így mennek tovább, arra rámegy a párkapcsolatod, a családod?
Látszólag talán magabiztosan helytállsz a világban, csak belül érzed magad elcsigázottnak, üresnek, kedvetlennek, néha kétségbeesettnek. Próbálsz úgy tenni, mintha minden rendben lenne, de érzed, hogy valami nagyon nem oké. Akkor ez most mi: depresszió, krónikus fáradtság, pánik?
Egyik sem. Ezek a kiégés tipikus tünetei.
Eddig jutottam a fülszövegben, amikor belülről rám tört a felismerés, basszus, lehet, hogy érintett vagyok? Lehetséges a sok tünet, a fáradékonyság, az összpontosítás hiánya, kedvtelenség mind azt mutatja kiégtem? Lemerültem? Őszintén szólva belül éreztem egy ideje, valami van velem. Valami más. Így, hogy olvastam, a felismerés elemi erővel rázott fel.
A kötet négy fő részre osztható. Az első két rész az úgymond alap, ami megismertet minket a kiégés fogalmával, annak tüneteivel. Milyen háttere van, mire kellene figyelni. Nagyon hamar bejelöltem az első fontos dolgot magamnak:
A kiégéshez az vezet, hogy a szervezet állandó készenléti, stresszelt állapotba kerül, és nincsenek vagy nem elegendőek a felépülési periódusok. Lemerülnek a tartalékaink. Mindehhez aztán még jön az önvád, hogy na, tessék, még arra se vagyok képes, hogy összeszedjem magam! És miközben ezt mantrázzuk magunknak, hergeljük a gondolatainkkal a testünket, újra beindulnak a stresszhormonok.
Itt szembesültem azzal is, amit sokan tényként kezelnek, hogy a kiégést csak a munkára lehet vonatkoztatni. Az életünk számos területén megjelenhet. Ez sem mindegy, hogy milyen mértékben találkozunk vele. A szerző villanykörtés hasonlata tökéletesen visszaadja a kiégés típusait. Halványulás, villódzás, durranás.
A könyv második fele a kiégés megelőzésére, kezelésére vonatkozó tanácsokat és módszereket tartalmazza. Elég sok lehetőség adódik számunkra. Nagyon jó volt olvasni, hogy effektív választhatok, olyan segítséget is alkalmazhatok, amit igazán közel érzek magamhoz. Végül pedig a pandémiás helyzet kapcsán is olvashatunk pár fejezetet, annak negatív, esetleges pozitív hatásairól.
A könyvet befejezve válaszokat kaptam. Okosabb lettem, de még van mit tanulnom, van hova fejlődnöm. A kezdő lökést, a lendületet megadta számomra. Gondolhatjuk azt, minden tökéletes, velünk sose fog előfordulni az, hogy kiégjünk, lemerüljünk mentálisan. Örülök, ha így gondolod. Legyen igazad. Ugyanakkor én azt vallom, jó időnként magunkkal foglalkozni, megismerni a gondolataink, érzéseink hátterét. Füredi Júlia Elég! című munkája alapműnek tekinthető az önismeret felé vezető úton.
Hogyan éljük túl? Leckék az extrémitások világából a hétköznapokra írása került sorra - ZAMA.HU
[…] könyvek olvasásához. Ehhez négy könyvet választottam a Kulcslyuk Kiadótól. Füredi Júlia Elég! című könyvéről már olvashattatok. (címre kattintva elérhető a bejegyzés). Ezúttal John Hudson Hogyan éljük […]